Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
338 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében Borvásárok és -kiállítások A Pozsonyi Szőlőművelők Egyesületének első évtizedéről, főképpen a borászati kiállításokon való részvételről nem állnak rendelkezésre adatok. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pozsonyi szőlősgazdák ne állították volna ki a boraikat.34 Jól adatolható azonban a kiegyezés utáni korszak, melyben a pozsonyi szőlőtermelők számos rangos elismerést vívtak ki maguknak kül- és belföldön egyaránt. Az egyesület 1870-ben a grazi mezőgazdasági kiállításon bronzéremben, 1871 -ben a bécsi kertészeti egyesülettől ezüstéremben és ugyanazon évben még a Pozsony Megyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági kiállításán pénzdíjban részesült.35 A pozsonyi szőlőgazdák képviseltették magukat az 1885. május 2-án megnyílt budapesti általános kiállításon is - a Pozsony Megyei Gazdasági Egyesület „óriási kollektív” kollekcióján belül -, ahol az egyesület fajborokkal szerepelt. A pozsonyi és környékbeli bortermelők kiállításai nagy éremmel lettek kitüntetve.36 A pozsonyi egyesület az 1896-os millenniumi kiállításon is részt vett. Ott állami aranyérmet kapott.37 A pozsonyi egyesület tagjai aktívan bekapcsolódtak a szőlőmüvelők országos jellegű tevékenységébe, mely a 19. század végén erősödött meg. A szőlőbirtokosok számos termelési, adózási és értékesítési problémával szembesültek, külföldön vámsorompókba ütköztek és belföldön is kiélezett versenyhelyzetbe kerültek. A szakmai érdekvédelem szükségessége még 1899-ben merült fel Szegeden, rá három évre szóidként szárba Pozsonyban.38 A város gazdasági és borászati súlyát jelezte, hogy 1902. szeptember 24-én a II. országos szőlészeti és borászati kongresszuson, itt alakult meg a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete.39 A pozsonyi egyesület számára presztízsértékű volt ez a kongresszus. Központi témái között szerepeltek ugyan a bor értékesítési problémái, a borkészítés és -kezelés „tökéletesítésének” kérdései, de a pozsonyi és Pozsony-vidéki borok és szőlőbirtokosok nagy sikerű bemutatkozására is sor került. Az egyesület munkáját elismeréssel díjazták a „különböző szőlőfajták gyűjteményes kiállításáért.”40 34 Ld. pl. Pressburger Zeitung, 1862. szeptember 4. 203. sz. 3. p. 35 Die Trauben-Ausstellung 1873. (Borító) 36 Borászati Lapok, 1885. május 1. 9. sz. 69-70. p.; Borászati Lapok, 1885. szeptember 15. 18. sz. 143. p.; Borászati Lapok, 1885. november 16. 22. sz. 179. p. 37 Borászati Lapok, 1896. november 8. 45. sz. 712. p. 38 Borászati Lapok, 1902. október 12. 41. sz. 763-765. p. 39 Borászati Lapok, 1902. szeptember 21. 38. sz. 718. p. 40 Borászati Lapok, 1902. szeptember 21.38. sz. 718. p.
