Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Fábián Borbála: „Igyunk sógor mert Baján még van jó bor.” 323 Az 1912-es névsor szinte megegyezik az 1906-os nagyobb bortermelőkével (1. sz. táblázat), azzal a különbséggel, hogy akkor három termelőnek nem sikerült a szőlőtermése: Drescher Gyulának, Pollák Lajosnak és Valentin Emilnek. A város egyetlen közgazdasági egyesületének megbecsültségét, országos elismertségét jelzi, hogy József főherceg 1902-es látogatásakor a Bajai Gyümölcsészeti Egyesület Rezső-telepét is meglátogatta. Az egyesület létrejötte azzal az időszakkal esik egybe, amikor részben a filoxéravész miatt, részben a hazai szakoktatás átalakulása folytán az új szőlőmüvelési, borkezelési eljárások elterjedtek az országban. Például 1890 körül kezdték el használni Bácskában a szőlőkötözésre a sás helyett a rafiát, mely a napszámosok munkáját könnyítette meg, mivel kevésbé vágta a kezüket.126 Az egyesület virágzását a taglétszámból is nyomon lehet követni. Ez az 1893-1906 között időszakra tehető. Ekkor volt az egyesület elnöke Nádas Sándor. Ő számos más mozgalmat is elindított a városban, például a Bajai Állatvédő Egyesület egyik alapítója volt. Erre az időszakra tehetők az egyesület kiállításai, melyek nemcsak a helyi vagy környékbeli termelők számára voltak fontosak, hanem az egyesület hírét messze a vármegyén túlra is elvitték. Ebből a szempontból a város egyetlen országosan ismert dualizmuskori egyesülete volt. Az egyesület által szervezett kiállítások emléke sokáig fennmaradt. Például Baja két világháború közötti monográfiájában jegyezték fel a dualizmuskori helyi kiállítások bemutatásakor, hogy: „Szintúgy nevezetes volt az 1904. évi szeptember havi gyümölcsészeti kiállítás, ahol nemcsak a termelt gyümölcsök különféle fajtái keltettek feltűnést, hanem a kertmunkás iskola minta szőlőivel kitüntető elismerésben részesült.”127 A bajai Bereczki Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola - a kertmunkás iskola utóda - napjainkban is őrzi az egyesület emlékét, mint az iskola egyik létrehozója, a szőlő- és gyümölcstermesztés iránt megnövekedett helyi érdeklődés megnyilvánulását.128 A dualizmuskori szőlőművelés hagyománya tovább folytatódott Baján a Bajai Gyümölcsészeti Egyesület tevékenységének is köszönhetően. A korabeli társadalmi elvárás szerint Baján: „úri embernek, iparosnak, de különösen polgár-embernek szőlős gazdának lenni illik.”129 A tehetősebbek már nem maguk kezelték a szőlőt, hanem vincellérre bízták és inkább csak a szőlőben lévő gyümölcsfákkal foglalkoztak.130 Major Máté, aki a 20. század elején volt gyerek 126 Borászati Lapok, 1890. július 19. 195. p. 127 Rapcsányi, 1934. 163-164. p. 128 Bereczki 2004. 8. p. 129 Bajai Közlöny, 1902. január 19. 1. p. 130 Külley 2005. 75-76. p.
