Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Fábián Borbála: „Igyunk sógor mert Baján még van jó bor.” 319 A minisztérium által szorgalmazott egyesülés Baja estében a Bajai Gyümölcsészeti Egyesület volt, mert nagyobb mennyiségben rendeltek, ezért olcsóbban tudták beszerezni a permetezőszert. A védekezést azzal is elősegítették, hogy permetezőgépet is lehetett bérelni az egyesülettől. A helyi újságokban rendszeresen közöltek híreket az 1890-es években, hogy mikor kell permetezni. A peronoszpóra elleni sikeres védekezést az is segítette, hogy 1894-ben a város szabályrendeletet is alkotott a kötelező védekezésről, mely 1895-ben lépett életbe.102 1895-ben a Bajai Közlöny hasábjain megjelentette az egyesület, hogy milyen szerrel és mikor kell permetezni.103 1896-ban a közös védekezés szükségességére is felhívták a figyelmet: „a védekezés oly szomszédok körében, a kik nem védekeznek, nagyon csekély értékű. A bajt csak egyesült erővel háríthatjuk el. - Permetezőket a Gyümölcsészeti Egyesület egy-egy napra díjtalanul kölcsönöz az ő tagjainak.”104 1893-ban a permetezést végző embert, és a folyadékot is részben díjmentesen kapták a permetezőgép kölcsönzésekor az egyesület tagjai.105 1898-ban valószínűleg a megnövekedett kereslet hatására három napra kapták a tagok díjtalanul a permetezőgépet az egyesülettől.106 Az egyesület egyik tagjának, Drescher Gyula vas- és fűszerkereskedőnek rendszeresen jelentek meg a permetezőgép-hirdetései a helyi lapokban. Drescher Gyula a Borászati Lapokban is hirdetett 1901-ben mint „pincegazdászati kellékek raktára” vagy „szőlőszeti és borászati eszközök raktára”.107 A helyi lapokban az első permetezőgép-hirdetést egy helyi rézműves, Mayer József jelentette meg az általa feltalált új „peronospora-permetező vörösréz puttonnyal”.108 A peronoszpóra elleni permetezés terjedését a statisztikák is mutatják. 1893- ban a 617 hektár szőlőterületből csak 35 hektárt permeteztek. A következő évben a 685 hektárnak a felét, 345 hektárt.109 1896-ban a 625 hektárnyi szőlőterületből 437 hektáron jelent meg a peronoszpóra és 222 hektárt permeteztek.110 1900-ban már 900 kát. holdat permeteztek és csak 200 kát. holdon jelent meg ez a szőlőbetegség.111 102 Szabályrendelet 1894. 27-29. p. 103 Bajai Közlöny, 1895. május 19. 2. p. 104 Bajai Közlöny, 1896. június 14. 3. p. 105 Bajai Közlöny, 1893. július 2. 2. p. 106 Bajai Közlöny, 1893. július 2. 2. p. és Bajai Közlöny, 1898. május 8. melléklet. 107 Borászati Lapok, 1901. január 6. 13. p. és Borászati Lapok, 1901. február 10. 144. p. 108 Bajai Közlöny, 1893. május 21. melléklet 109 A Magyar korona... 1895. 58., 60. p. - Ebben az évben az elemi csapások 230 hektár szőlőt károsítottak. 110 A Magyar korona... 1897b. 110. p. 111 A Magyar korona... 1903. 115. p.
