Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Fábián Borbála: „Igyunk sógor mert Baján még van jó bor. 309 suk el talajunknak és éghajlatunknak megfelelő nemes, jó, egészséges, olcsó és hasznot hajtó gyümölcs-fa-oltvanyokkal, a fokozott igényeknek is megfelelő asztali és bor szőlő ültetésére alkalmas gyökeres veszőkkel; hanem termékeinknek állandóbb és minél kiterjedtebb piaczokat teremthessünk úgy a bel- mint a külföldi termelőkkel sorompóba léphessünk és sikerrel versenyezhessünk.”37 Az 1902-es módosított alapszabályok szerint az egyik eszköz a cél elérése érdekében: „már létesített gyümölcsészeti telepek fen tartása, fejlesztése és esetleg uj faiskolák, szőlőiskolák és szőlő termőtelepek létesítése; egyleti tagok ily irányú törekvéseinek erkölcsi, sőt anyagi támogatása. A szegényebb sorsú bajai lakosságnak ingyen fák és szőlővesszők adománya által segélyezése; közutak és szántóföldeknek gyümölcsfákkal beültetésénél közreműködése.”38 A szőlővesszők kiosztása már az 1893-as alapszabályban is szerepelt: „A nemesitett gyümölcsfa-csemeték és szőlőveszők eladásánál a mennyiség és a részvételi kötelezettség arányához képest a vételre a tagoknak elsőbbségi joguk van. Ezen jog első sorban csak helybeli lakost, és csak ezek kielégítése után a vidéki lakost illeti meg.”39 A célok megvalósítását segítette és az első években gyorsította is, hogy 1890-ben a városi faiskolát megkapták kezelésre. 1890 őszén ezért már megkezdhették a faiskolai termékek eladását.40 A városi faiskola felújítására többek között a kecskeméti Miklós-telepről 12 fajta csemege- és borszőlővesszőt vásároltak (1300 darabot) és 350 kadarka szőlőt ültettek.41 Az egyesület 1893 után indult növekedésnek, amikor a korábbi gazda, Nagel Sándor42 lett az egyesület elnöke.43 37 Alapszabály 1893. 3. p. 38 Alapszabály 1902. 3. p. 39 Alapszabály 1893. 7. p. 40 Fábián 2015-2016. 108-109. p. 41 Bajai Közlöny, 1891. március 22. 3. p. 42 Nádas Sándor (Baja, 1852 - Baja, 1940) tanító, tornatanár, háziipari tanár. 1872 és 1905 között a bajai tanítóképző tanára. 1903-ban változtatta vezetéknevét Nagelről Nádasra. A tornán kívül német nyelvet, gazdaságtant, földrajzot, kézimunkát, természettant is tanított. 1903-ban kezdeményezte a Bajai Állatvédő Egyesület megalakítását. Az 1919-ben tíz kereskedő által alapított Mi Boltunk Rt. első elnöke, 1920-ban egyik cégvezetője volt. (Flóra 1941. 3. p.) 43 Bajai Közlöny, 1893. április 2. 2. p.
