Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Fábián Borbála: „Igyunk sógor mert Baján még van jó bor.” 305 A bajai borkereskedelem emlékét a mai napig őrzik a Provália vagy Duna, németül Donau utca (napjainkban Árpád utca) házai, mert a lejtős utcákon még mindig láthatók az utcára néző pincék bejáratai. Ebben az utcában elsősorban a szerb borkereskedők laktak. Már az 1930-as években is úgy tartották számon, hogy „még most is meglévő emlékei szintén a Duna-csatomára a Sugovicára néző Borrév-utca, Provália és az idenyíló utcák utcai pincéinek ma már mindig lezárva tartott vas- és faajtói. Valamint városszerte a házak alatt ma is meglévő, borraktározásra épített tágas pincehelyiségek. [...] Hetivásár előtt való délután érkeztek meg a bortermelők s az öregek még jól emlékeznek lerakodó helyökre, amely a mai halász-halárus bódéktól a Vörös- hídig terjedt. Itt egész hordóutcák képződtek, köztük néhány pecsenyés sátor (Laci-konyha), hogy a bort jobban lehessen megkóstolni.”26 A plébániatemplomtól (Szent Péter és Pál apostolok temploma) a borrévhez vezető utcát Borrév utcának, németül Weinplatzgasse-nek nevezték. 1903-ban kapta a Kazinczy Ferenc utca nevet.27 A 19. század első felének borkereskedőiről kevés adat maradt fenn. Legtöbbször azt említik, hogy a dunántúliak a bajai borpiacon és Borrévben adták el boraikat, és a városban vásároltak gabonát. Egy nemrégiben talált levéltári irat ezt annyiban módosítja, hogy több bajai borkereskedő is „túl a Dunán” vásárolt bort, amit azután a városba szállított. A bajai borkereskedők többféle nemzetiségűek és vallásúak voltak. A többség ortodox vagy izraelita vallású volt. Az iratokban három nő is szerepel, és két kereskedő mellett a származási vagy illetőségi helyét is feltüntették (egyikük bonyhádi, a másik szebényi volt).28 1857-ben 17 nagyobb és 33 kisebb borkereskedő élt a városban.29 A város kereskedését bemutató korabeli tanulmány szerint Tolnából és Baranyából évente 120 000 akó bort hoztak Bajára eladni, ebből Bátaszékről 45 000 akó érkezett.30 A baranyai borokkal való kereskedés a filoxéravészig meghatározó volt. A 19. század végére jelentősen csökkent a bajai borkereskedők száma, 1890-ben már csak Athanaczkovits György, Athanaczkovics Lázár, Boschán Arthur, Boschán Károly, Boschán Péter, Hesser Ignác, Müller Henrik, Pollák Bemát, Pollák I. Adolf volt borkereskedő. A kilenc borkereskedő közül heten 26 Kerekes 1934. 7. p. 27 Fábián 2012. 30. p.; Flach 1977. 43-44. p. 28 MNL BKML IV.1007 480/1838. - A három borkereskedőnő: Gyurinovics sz. Aladics Anasztázia, Szeverini Terézia és Flarlikovics Mária. 29 Szathmári 1864. 11. p. 30 Szathmári 1864. 16. p.
