Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Pakó László: Bor, kocsma és emberölések a kora újkori Kolozsváron 281 letesen bemutatott 1631. novemberi eset: egy vasárnap este, a városba beszállások fejedelmi katona legénye borért ment a város egyik italmérésébe, hogy régen látott bátyját megvendégelhesse. Az idő vélhetően már későre járt, mert a kocsmában a csapos kiszolgálta ugyan, de figyelmeztette, hogy „ öcsém, ha borért jössz ide, idő után ne jöjj! ” Útban hazafelé a legény kocsmából érkező, ittas városi őrökkel találkozott, akik tolvajnak nézték, és halálra verték.60 A centumvirek a kocsmai zavargásoknak próbálták elejét venni azzal is, hogy 1579 szeptemberében megtiltották a városban - így a kocsmákban is - a fegyverviselést.61 Egy év múltán újra, még több részletre kiterjedően megismételték a tiltást. Az elszaporodott fegyveres támadások számának csökkentése érdekében elrendelték, hogy egy forint büntetés és fegyverelkobzás terhe alatt, se a csapiárok, se más rendű városi emberek vagy céhlegények a városon és annak kocsmáiban fegyvert ne viselhessenek, továbbá a városba érkező idegenek is kötelezően hagyják szállásukon fegyvereiket. Engedményt csak a házasságban élő városi „főembereknek ” tettek, akiknek megengedték, hogy a városban fegyveres szolgáik kíséretében közlekedhessenek.62 Az ifjúság körében azonban nem szűntek a fegyveres összetűzések, így fél év múltán újra elrendelték, hogy sem városi személy, sem idegen „se lakodalomba, sepenig korcsjomán, se egyéb gyülekezetbe semminemő fegyvert ne viselljen, se viseltesse mással utánna ”.63 A kocsmai zavargások megelőzésére hozott hatósági intézkedések sorába illeszthetők azok a határozatok is, melyek a kocsmai ételfogyasztást tiltották. Már a csapiárok tevékenységét szabályozó 1560-as statútum előírta, hogy a kocsmázóknak tilos volt az étel felszolgálása,64 de az 1570-1580-as években is gyakran ismétlődtek a hasonló tartalmú rendeletek.65 A törvényhozók nyilvánvalóan arra számítottak, hogy az étkezés megtiltásával a mulatozók kocsmai tartózkodásának ideje is lerövidül, ez pedig elejét veheti a hosszan tartó 60 Többen hallották, amint támadói azt kiáltották, hogy „Ki vagy te? Tolvaj vagy te!”, , fitem jámbor vagy te, mert nem járnak estve ”, majd egymást bátorítva ütötték: „ üsd, verd, mert ha igaz járatbéli volna, éjjel nem járna!” KvTJk 11/14. 98, 100, 121, 245-248, 257, 260, 271,344. 61 KvTanJk 1/3. 197v; Kovács Kiss 2008. 18. p. 62 KvTanJk 1/3. 231. 63 Büntetésük a megszokott bírság, azaz egy forint és fegyverük elkobzása volt. KvTanJk 1/3. 241. 64 CorpStat. I. 186. p. 65 KvTanJk 1/3. 41v, 51\ 85, 101, 115v; 1/4. 15; CorpStat. I. 201. p. - Egyetlen kivétel a borgazdák számára megalkotott 1583-as statútum, mely szerint a „jó atyafiak vagy szomszédok” vihettek saját pénzükön vásárolt húst vagy halat, amit a borgazda elkészíthetett számukra. CorpStat. 1.196. p.
