Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
258 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében ton számított messze a legnagyobb mészkőbánya tulajdonosnak Kőbányán39), valószínűleg mégiscsak ezekben a körökben rendelkeztek olyan kapcsolati tőkével, ahonnan befektetőket tudtak találni. Másrészt viszont az anyagismeret is magyarázatul szolgálhat, hiszen miből is főzik a sört? Vízből, komlóból, és malátából, ami árpából készül. A malomipari szakemberek tehát jól ismerték a malátakészítés alapanyagát. A gabonakereskedők pedig könnyen és olcsón tudtak hozzájutni nagy mennyiségben jó minőségű nyersanyaghoz, illetve fel tudták használni a megmaradt készleteket. Nem véletlen, hogy a magyar maláta évtizedek múlva is világhírű volt, amit nagy mennyiségben gyártottak nem csak hazai felhasználásra, de exportra is.40 A részvényesek között találhatjuk Haggenmacher Henriket,41 Magyarország legnagyobb magánmalom tulajdonosát is.42 Ő azonban hamarosan a sörgyártásban is önállósította magát, kiszállt a Részvény serfőzdéből, és saját sörgyárat alapított. Megvette a Frohner család kis serfőzdéjét Promontoron,43 ahol a két nagy kőbányai gyárhoz hasonló hatalmas fejlesztésekbe kezdett.44 Közismert, hogy Pest-Buda, majd Budapest volt a világ malomipari fővárosa. Nem csak az előállított liszt mennyiségét tekintve, de az innováció terén is élen járt a magyar főváros. A gépi nagyipar kialakulásában Magyarországon egyértelműen a malomipar járt az élen.45 A sörfőzdék voltak hazánkban azok, amelyek a malomépületek mellett az elsők között álltak át a kézműves szintű termelésről az ipari gyártásra.46 Ha az előállított mennyiség tekintetében a sörgyárak nem is tudtak versenyezni a malomipar jelentőségével, az ipar fejlettsége tekintetében a legnagyobbak hasonló szinten voltak azzal. Szerencsés módon a sörgyártás ipari átalakulása Európában is pont ekkor ment végbe, így a világtrendekkel egy időben kerültek bevezetésre Magyarországon is a legmodernebb gyártási eljárások. A megnövekedett termelés nagyobb szállító kapacitást is igényelt, ezért a sörgyárakat iparvágányokkal kapcsolták rá a vasúti hálózatra, melyeket a nyersanyagok gyártóhelyre szállítására, és a végtermék kiszállítására is használhattak.47 Dreher folyamatosan bővítette a gyárat. Eleinte 100 000 akót (54 300 hl) tudott termelni, 1866-ban már 145 250 akót (82 770 hl), majd 1875-ben üzem39 Dausz 1913. 33. p. 40 Gallatz-Kozma 1997. 417. p. 41 BFL VII.2.e Első Magyar Részvényserfőzde Rt. 1978/1915. 42 Kirsch-Sebők 1997. 116. p. 43 Ez sör! 76. p. 44 Kozmáné 2004. 30. p 45 Kirsch-Sebők 1997. 111. p. 46 Pilsitz 2014. 1. p. 47 Pilsitz 2016. 107. p.
