Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
248 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében a gazdasági és társadalmi változások kimenetele nem volt előre látható. Az ő személye garanciát jelentett arra is, hogy ez a perifériális, ám Kőbánya esetében meghatározó közigazgatási feladat megfelelő kezekben volt. Keresztes Károly hatalmas tapasztalatával, szilárd jellemével ellentmondást nem türően képviselte a hatóságot, védte a rá bízott vagyont, és őrködött a helyi közbiztonság felett.80 6. A szőlőbirtokosok 1863-as jövőképével ellentétben tehát más irányokat vett a történelem, de ez az ő szempontjukból mit sem számított, hiszen a nyugodt, vidékies hangulatú, külvárosi szőlőhegyekből Kőbánya egyre jobban benépesülő, gazdaságilag jelentős ipari gócponttá alakult át. Az előzőekben bemutatott változások ugyan részben természetes folyamatként bukkantak fel, ám a pesti tanács hamar ezek élére állt, s a városiasodás mellett foglalt állást - ezáltal tehát a közbirtokosság fő ellenfelévé vált. A városvezetés ilyen megfontolásai valószínűleg a székesfőváros létrejöttével függnek össze. A köztudat szerint ugyanis az eredeti elképzelésben csak kilenc kerület alkotta volna a létrejövő Budapestet, de a kőbányai lakosok hathatós lobbitevékenységének köszönhetően végül Kőbánya, mint „Ohegy-dűlő”, lett a tizedik (és valóban: X.) kerület.81 Ettől függetlenül a városrész eleinte nem kapott sokkal több figyelmet az új törvényhatóságtól, mivel az útépítés, vízvezetékek és csatornázás, valamint a közvilágítás is csak csigalassúsággal jutott el Kőbányára.82 Mindazonáltal az urbánus fejlődés itt is elindult, és 1875-ben a székesfőváros deklarálta szándékait a kerület fejlesztésével kapcsolatban: „A közgyűlés egyhangúlag a fővárosi tanács többségének indokolt javaslatához járulván, határozatilag kimondja, miszerint a X. kér. Kőbányának egész területe, szőlőhegyi jellegét elvesztvén, szabad területnek tekintendő, melyen bárhol gyári és üzleti telepek vagy lakóépületek az e részben fennálló építkezési rendszabályok korlátái között létesíthetők illetve engedélyezendők. ”83 80 Ez a köztiszteletben állt, kiváló férfiú nagy családot tartott el, de betegen, vagyontalanul halt meg. Megérdemelné, hogy Kőbányán, ahol sokáig oly hasznosan töltötte be hivatalát, legyen valamilyen tárgyi emlékezete (emléktábla, utcanév) is. 81 Szalai 1970. 42. p. 82 Szalai 1970. 43. p. 83 BFL 1403.a 3. kötet, 235. p.
