Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Szlávics Károly: A szőlők területe, rendezése és őrzése Szabadka... 229 egészről semmit s megjelent egy pár napszámos s az intézkedett 100 más gazda érdekében is. Pedig itt egy évi egész termésről van szó. És nem restellik hivatalos okiratba venni, hogy a választás dobszó útján meghirdetve lett. ”34 Az újságíró a hasonló rendeletek közhírré tételére, a kidobolás mellett javasolja plakátok kihelyezését is. Hasonló hangnemben ír a helyi Szabadka és Vidéke lap is: „ Tudvalevőleg a mezőrendőrség ügye reformálva lön és pedig nem régen. De az is tudvavelő, hogy nálunk az ilyen törvények meghirdetése, megmagyarázása olyan ázsiailag megy véghez, hogy ember legyen a talpán, aki értse. ”35 1894-ben meghozták az új mezőgazdasági törvényt, amely többek között foglalkozott a mezőrendőrséggel is. 1898 februárjában Szabadkán a Pest városhoz címzett szálloda nagytermében mezőgazdasági előadások sorozatát tartották. Szallay Mátyás főkapitány a mezőrendőrségi törvényről tartott előadást. 1894-ben államilag szabályozták a hegyközségek működését. Rögzítették megalakulásuk feltételeit, jogaikat és kötelességeiket. Ezek alapján a szőlőbirtokosok önkormányzati alapon, országos szinten is egységes érdekvédelmi egyesületté szerveződhettek. A kialakított szabályok biztosították a rendet és a termelési szokásokat. A szőlősgazdák maguk közül választhattak hegybírót, akinek feladatai közé tartozott a hegytörvények betartatása, és kisebb hegyi ügyekben bírói hatáskörrel is rendelkezett. A telepítések néhány év leforgása alatt virágzó szőlő- és gyümölcstelepekké varázsolták és benépesítették a sivár homokot. Szabadka szabad királyi város területén példaként Tompa-Kelebia hozható fel, amelyet a 20. század elején Szabadka virágoskertjének neveztek. A szőlőtelepítéseknek köszönhetően itt a szőlők és gyümölcsösök mellett nyaralók, présházak, munkástelepek épültek. Kelebia rövid időn belül nagy létszámú közösséggé nőtte ki magát. Jelentőségét növeli, hogy itt alakult meg az első hegyközség, a Tompa-Kelebiai hegyközség, melynek szervezeti és rendtartási szabályzatát 1901. június 23-án dolgozták ki, és Szabadka szab. királyi város 1901. október 16-án tartott tanácsülésén fogadták el. 1902-ben ki is nyomtatták. A kelebiai hegyközség területe, a vasúttól keletre fekvő 13 szakaszban (764,5 kát. hold), a vasúttól nyugatra eső 5 szakaszban (313,5 kát. hold), összesen 1078 1100/1600 kát. holdat (kb. 621 hektár) foglalt magába. Elnöke Varga Károly, előadója Melkay György, a közgyűlés jegyzője Birkás Lajos. A hegyközség szervezete 24, három évre választott tagból állt. 800 négyszögöl, vagy ennél kisebb terület birtokosának egy szavazat járt, de az összes hegyközségi birtokos szavazatának egynegyed részénél többje senkinek sem lehetett. 34 Szabadság, 1893. február 26.1. p. 35 Szabadka és Vidéke, 1895. augusztus 4. 3. p.
