Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Szlávics Károly: A szőlők területe, rendezése és őrzése Szabadka... 227 Vagyis a rendszabály szerint szőlő munkáltatása olcsóbb a napszámosok, mint a budárok által, továbbá, így a szőlő tökéletesebb művezetésére is jobb a kilátás. A tolvajlásnak útját szegik, mert a napszámosnak nincs oly kedvező alkalma a szőlő állását kitudni, mint van a budárnak. Míg a budárnak egész családja és jószága a szőlő gyümölcséből él, addig a napszámos, mivel nem ott lakik, nem fogyaszthat. Mivel a szomszéd tulajdonosoknak semmi közük nincs a budárokhoz, azok nem is felügyelhetik őket, a felállítandó csőszök pedig közös szolgák lennének. Mivel a csőszök nagyobb területet folytonosan kötelesek őrizni, nem jut idejük a lopásra. Csőszök felállításával az 560 budár család helyett nem lehetne több 56 családnál, vagyis a lélekszámúk 2415 helyett 241 -nél nem lenne több, ami a fogyasztásban tetemes különbséget tesz. A csőszöknek (közőrzőknek) semmi közük a szőlők műveléséhez, kötelességük azok őrzése, az ismeretlen elkövetők által okozott károk megtéríttetése, és a kisebb nézeteltérések elsimítása. Ennek érdekében javasolják a szőlészeti bizottság megalakítását. „És ezekkel úgy hisszük, hogy eléggé kiderítettük azt, miszerint a budárok megszüntetése csak óhajtható ’s a szőllő csőszök felállítása hatóságilag elrendelendő. Azonban: Nehogy a tulajdonjog szükség nélkül korlátoztassék, megengedhetőnek véljük azt, hogy kertészeti szempontból, vagy nagyobb szőllő birtokban vinczellérek alkalmaztathassanak, de a szőllő csőszökre alább javadalandó szabályok szoros megtartása mellett. A csőszök felállítása által szükségessé vált rendszabályokat megvitatás következtébeni helybennhagyás végett ide ./. alá zárva a tettes Közgyűlés elé terjesztvén, egyszersmind azon véleményünket adjuk elé, hogy mind e rendszabályoknak életbe léptetésére, mind pedig a csőszök felállításával felmerülő s gyakorta a helyszínéni megjelenést szükséglő intézkedések megtételére, egy a kisebb ügyeknek bírói elintézési jogával is felruházandó, és a városi mezei rendőri hivatalnak kifolyásául tekintendő Szőllészeti Bizotmányt kinevezni méltóztatnék. Kelt Szabadkán 1861. évi September 10-én. ”30 Tény, hogy a szőlők bármilyen irányítás alatt álltak, mindenképpen szükség volt valamilyen fizetett alkalmazottra, bármilyen néven is nevezzük azt, aki egész év folyamán felügyeli, őrzi a szőlőbirtokot, és az ottani ingóságot. Végül a módosabb szőlősgazdák megtarthatták budárjaikat, de ezek mellett kötelesek voltak a csőszöket is fizetni. 30 Uo. 12. p.
