Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Mód László - Simon András: Arad és a Ménes-magyarádi borvidék kapcsolata 205 adásra, igen sok évben külföldi borkereskedők bevásárlásai révén, másik része azonban az aradi borkereskedők pincéibe kerül. ”51 Az Arad-Hegyalján termelt borok a 19-20. század fordulóján minden bizonnyal a vidéki nagyvárosokban is elérhetőek voltak, ahogyan azt Szeged példája is mutatja, ahol az 1880-as évek végén Eiberger János fuszerkereskedő árulta a Friedmann testvérek által működtetett aradi cég termékeit. Hordós illetve palackos formában az alábbi választékot kínálta: magyarádi fehér (1885), magyarádi asztali (1882), bakator (1882), riesling (1882), sziklabor (1882), szemelt (1879), gyöngy (1879), ménesi vörös (1879), cabinet (1878, 1882), szemelt (1875), gyöngy (1874).52 1887-ben Aradon megalakult a Magyarádi és Ménesi Bortermelők Szövetkezete, amely irodát és pincét tartott fenn a Deák Ferenc utca 33-34. szám alatt, ahol palackos és hordós borokat lehetett vásárolni. A társulás a minőség fejlesztése mellett a termelők és a vevők között igyekezett közvetítő szerepet betölteni.53 A 19. század utolsó harmadától Aradon számos olyan szakmai rendezvény megszervezésére került sor, amelyek a bortermés értékesítését szolgálták. 1877. április 15-e és 17-e között a városban borvásárt tartottak, melynek szabályzatát a szervezők tizenegy pontban gondosan kidolgozták. A rendezvény célja egyértelműen arra irányult, hogy a borvidék termékeit széles körben népszerűsítsék.54 Gaál Jenő a borvásár eredményességét a következő módon értékelte: „A borvásár alatt aránylag kevés ügylet lön megkötve, az is inkább csak az itt, vagy a szomszédos vidékeken lakó vevők fellépése folytán; fordultak azonban mégis esetek, melyekben külföldiek is vásároltak. És daczára ezen ténynek, a borvásár anyagilag még sem mondható sikertelennek, mert annak folyama alatt számos ügylet magvai hintettek el, melyek csak később fognak kifejlődni, és melyek e vásár nélkül valószínűleg soha sem jöttek volna létre. Nagy nyereség továbbá, hogy az arad-hegyaljai borokat egy rendszeres, minden szükséges adattal felszerelt katalógusba lehetett foglalni. Ezen katalógusnak üzleti szempontból igen nagy fontosága van, mert azt a kamara egész Európában az illetékes helyekre mindenütt el fogja juttani... ”55 Az Aradon 1890-ben megrendezett alföldi és dél-magyarországi általános kiállításon a borászati pavilonban az Arad-hegy aljai szőlőbirtokosok széles választékot vonultattak fel, nemcsak a különböző szőlőfajtákból készített borai-51 Mátyás 1912. 68. p. 52 Szegedi Napló, 1888. 11. évf. 230. sz. szeptember 30. 13. 53 Borászati Lapok, 1887. 19. évf. 24. sz. június 4. 147. p. 54 Borászati Lapok, 1877. 4. évf. 5 sz. március 10. 38. p. 55 Borászati Lapok, 1877. 4. évf. 5 sz. május 10. 72. p.
