Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

Mód László - Simon András: Arad és a Ménes-magyarádi borvidék kapcsolata 201

melt borok iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozott, amit a városban működő borkereskedő cégek igyekeztek minél inkább kielégíteni.

Arad-Hegyalja középkori felemelkedésében alapvető szerepet játszottak a vízi utak, főként a Maros, amelyen a borok hajókon eljuthattak távoli vidékek fogyasztóközönségéhez. Minden bizonnyal ezzel a tényezővel függött össze a szegedi polgárok jelenléte a borvidéken, akik a Szerémséghez hasonlóan, kivették a részüket az itt termelt borok értékesítéséből. A közlekedési viszonyok modem kori megváltozása nem érintette hátrányosan térségünket, sokkal inkább profitált belőle, hiszen a vasúthálózat kiépülése teljesen új perspektívákat nyitott a borkereskedelem számára. Olyan piacok nyíltak meg és váltak elérhetővé, amelyek korábban elérhetetlennek tűntek. A várost 1858-ban kapcsolták be a vasúti közlekedésbe, majd a hálózatot tovább fejlesztették Erdély, Temesvár és Nagyvárad irányába.44 Parecz István Arad jellemzése kapcsán a következőképpen emelte ki a vasút központi szerepét a település fejlődésében: „Anyagi emelkedésünk mindennél hatalmasabb tényezője azonban, hogy városunk - az Arad- és Csanád-megyét átölelő, mintaszerű olcsósággal és czélszerőséggel épített és berendezett vicinális vasutaink létesítése óta - a vasúti közlekedésnek az országban egyik legjelentékenyebb csomópontját képezi. [...] Az aradi pályaudvarban öt vasútvonal bírja kiindulási, illetőleg végpontját. A magy. kir. államvasutak tiszavidéki vonala, mely 1858-ban; az első erdélyi vasút, mely 1868-ban, az arad-temesvári, mely 1871-ben, az arad-körösvölgyi, mely 1877- ben és 1881-ben, az arad-csanádi, mely 1882-ben nyílt meg. ”45

A Borászati Lapok 1877-ben a borkereskedelem szempontjából már egyértelműen a vasúti szállítás jelentőségét emelte ki: „ ...az összes borkereskedés itt van központosítva, mi annál könnyebben történhetett, mert nincs az országban vidéki város, mely annyi közlekedési eszközzel rendelkeznék, mint Arad, mely jelenleg négy vaspálya érintkezési pontját képezi, s az Arad-hegyalja helyiségei közül Pankotán, Világoson, Gyorokon, Paulison és Radnán rendes vasúti állomások vannak. ”46

A 20. század elején Arad és a szőlőhegyek között vasútvonal létesült, ami lehetővé tette azt, hogy a borvidék és a város között korábban is meglévő kapcsolatok még intenzívebbé válhassanak. A szőlőbirtokosok ettől azt remélték, hogy boraik könnyebben jutnak el a városba, ahonnan a borkereskedők továbbíthatták azokat szinte az egész Osztrák-Magyar Monarchián belül. Az Arad-hegyaljai Helyi Érdekű Motoros Vasúti Részvénytársaság 1905. október 4-én tartotta alakuló ülését. A próbajárat 1906. november 10-én indult el, a

44 Ujj 2001. 13. p.

45 Parecz 1902. 268-269. p.

46 Borászati Lapok, 1877. 4. évf. 5 sz. március 10. 29. p.