Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
188 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében fejeződtek, így a fennmaradt terület egy részén folytatódhatott a hétvégi telkek kialakítása,144 amire részletes rendezési tervet alakítottak ki.145 Összegzés A Központi Statisztikai Hivatal 2001-re vonatkozó településsoros szőlőtőke adatait nézve, olyan képet kapnánk Tatabányáról, amit egy iparvárostól elsőre várnánk.146 Ugyanakkor, amint arra a tanulmányomban is igyekezetem rámutatni, az 1947-ben létrejövő ipari város elődközségei (Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida), ha nem is kiemelkedő, de mindenképpen több évszázados hagyományra visszamenő szőlő- és borkultúrával rendelkeztek. A feudális viszonyok között, már csak a természeti adottságok következtében is kialakult ez a művelési ág, amit a falvak lakossága és főként a földbirtokos Eszterházy család igyekezett kihasználni bevételei növelésére. Alapvető változás a 19. század utolsó évtizedében történt részben a filoxéra okozta pusztulás és újjátelepítés, részben pedig a bányanyitás és a bányakolóniák megjelenése miatt, ami ugyan sok mezőgazdasági területet elvont, ugyanakkor a beáramló nagy létszámú munkásréteg hatalmas felvevőpiacot jelentett. így a továbbra is mezőgazdaságból élő falvak lakosságának ezt követően is megérte a bortermelést fenntartani és lehetőségeik keretein belül fejleszteni. A városegyesítés után termelőszövetkezeti keretek között, ugyan egyre csökkenő jelentőséggel, de továbbra is fennmaradt a bor- és szőlőkultúra a folyamatosan iparosodó vidéken. Végleges hanyatlása az 1960-as években kezdődött a megváltozó életmódnak és fogyasztási szokásoknak köszönhetően. 144 Repertórium IV. 203. p. (43/1983. sz. VB-hat. 1983. június 3.) 145 Uo. 232. 240. p. (13/1985., 80/1985. VB-hat. 1985 február 14. és augusztus 15.) 146 Ebben az évben Tatabányán mindössze 22,55 hektár szőlő volt, amiből 16,60 ha áruszőlő, 5,64 nem kezelt, 0,31 újra telepítésre engedélyezett volt. Az ültetvények jelentős része (20,12 ha) 30 évnél idősebb, a fiatalabbak száma elenyésző (0,72 ha 10-19 éves, 1,71 pedig 20-29 éves). Ekkor egyaránt volt fehér bor- (11,65 ha), vörös bor- (2,15 ha), csemege (0,25 ha), és egyéb (6,56 ha) fajtájú szőlő. A tisztán szőlőtermő terület is kevés, 4,26 ha, a többi területen vegyesen más gyümölcsfák is találhatóak. (KSH 2002. 168 p.)
