Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
184 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében A folyamatosan terjeszkedő ipari város, a csökkenő művelhető földterület és a jobban fizető gyári munka elszívó hatása mindezek ellenére kedvezőtlenül hatott a város mezőgazdaságára, ezen belül is a szőlő- és bortermelésére. Az 1950-es évek második felére és az 1960-as évekre ugyan általánossá vált a fajtajavítási kísérlet a nova és otelló mellett, az árutermelésre szánt szőlő- és bormüvelés egyre inkább visszaszorult. Utoljára 1964-1965-ben történtek kísérletek jelentősebb telepítésre. A Szénbányászati Tröszt 1964-ben engedélyezte 4 kh szőlő telepítését a felhagyott Vadorzó-akna iszapgödre helyén."6 Bár ezt az engedélyt a következő évben visszavonták,116 117 a Tröszt kérelmezte további szőlő telepítését a bánya által már lemüvelt területeken.118 A vállalat végül megkapta az engedélyt szőlő telepítésére a XH/a aknánál, amit 1967-ben átadott MÉK-nek, amiért a legminimálisabb földhaszonbért köteles fizetni, és a termelőszövetkezetekkel együtt kellett a területen Tatabánya ellátásáról gondolkodnia.119 Mindezek ellenére a KSH adatai szerint 1965-ben mindössze 120 hektár szőlő volt a városban,120 és a környék településeinek vizsgálata alapján, mind a minőség, mind az életkor alapján a rosszul teljesített a város.121 Az életmódváltással a folyamatosan eltűnő hagyományos árutermelő és termelőszövetkezeti termelés helyét, a város jellegéből adódóan nem vette át később sem jelentős vállalkozói hozzáállással végzett szőlő- és bortermelés. Ez a művelés ág viszszaszorult a háztáji és hobbikertek szintjére az 1960-as évek második felétől kezdve.122 Egy fejlődő iparváros felvevőpiaca A város terjeszkedése a mezőgazdaság és így a szőlőtermelés visszaszorulásával párhuzamosan a bolt és vendéglőhálózat további fejlődését és átalakulását hozta magával, ahol helyi bor és szőlő egyre kisebb mértékben volt már csak megtalálható. Pedig boltok tekintetében alapvető változást jelentett 1959-től kezdve a szakosodás és az önkiszolgáló üzletek megjelenése, a peremterületi 116 Repertórium II. 377. p. ((330/1964. VB-hat. 1964. november5.) 117 Uo. 389. p. (51/1965. VB-hat. 1965. február 25.) 118 Uo. 428. p. (1966/56. VB-hat. 1966. március 10. 119 Uo. 462. p. (1967/30. VB-hat. 1967. február 9.) 120 Szőlőtermelés 193. p. 121 A 120 hektárból 2 hektár jó, 79 hektár közepes, 37 gyenge és 2 pusztuló minőségű volt. Koruk szerint 10 hektár volt 5-12 éves, 37 hektár 13-25 éves és 73 hektár 25 évnél idősebb. 122 Móser 2013. 145. p.
