Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Kovács Gergely: Présházak a Turul alatt 177 előkészületek után egyesítették a négy bányászközséget. Ezzel egy új iparváros született Tatabánya Megyei Város néven. Igazi fejlődés azonban 1950 után következett be, miután újabb vállalatok települtek a városba. A fejlődő ipari központba a korábbiakhoz képest is nagyobb számú munkás érkezett, akiknek lakást kellett biztosítani. Ezzel párhuzamosan kezdtek mutatkozni annak jelei is, hogy a régi bányásztelepek egy részét alábányászás miatti megsüllyedés fenyegeti, így az ott lakók áttelepítése is szükségessé vált. A további fejlődés jeleként az 1950-es megyerendezéskor az egyesített Komárom-Esztergom megye székhelyét is a bányászvárosban jelölték ki. Ezért korszerű lakótelepek építése kezdődött meg részben a „régi” Tatabánya magját képező Óváros első bányászlakásainak helyén, részben pedig a Bánhida addigi mezőgazdasági területein terjeszkedő Kertvárosban, és a Turul-emlékművel díszített Kő-hegy szőlői alatti Újvárosban. A városban 1949 őszén kezdődött a termelőszövetkezetek kialakítása, elsőként az egykori uradalmi cselédekből lett újgazdák léptek be. 1949. december 28-án 24 bánhidai család 32 tagja alapította meg 144 kh területen a Szabadság Termelőszövetkezetet Elek János vezetésével. Része lett a Gaál-féle szőlő is, a pincével együtt. Felsőgallán 1951-ben jött létre az újgazdák III. típusú Szabad Föld Tszcs-je 34 taggal 170 kataszteren, Gaál Ferenc irányításával, ahol az év végére már 51 tag 259 katasztrális holdon gazdálkodott. 1952. augusztus 20-án alakult meg az Alkotmány Termelőszövetkezet Flolczbacher Simon vezetésével bánhidai kis-és középparasztokból. Az egykori Alsógallán a város többi területéhez képest csak megkésve kezdődött a termelőszövetkezet kialakítása, és akkor is csak a lazább kötődésű I. típusú alakult Táncsics néven 18 taggal 150 kataszteri holdon. Utoljára a Virágzó Termelőszövetkezet jött létre 14 taggal 116 kataszteri holdon Felsőgallán. 1953-ban tagosítás történt az ipari dolgozók ingatlanainak „felajánlásával”, ami sok esetben erőszakos elvételt jelentett. így közel 2000 kataszteri holdas közös gazdaság alakult ki és az egy tömbben elhelyezkedő földek művelése könnyebb volt. Azonban a termelőszövetkezeti termelés a politikai helyzet és az erőltetett téeszesítés 1953 utáni enyhülésével így is komoly problémákkal küzdött a sok kilépő gazda miatt. A Szabadság és az Alkotmány Tsz túljutott a nehézségeken,94 a Szabad Föld Tsz azonban, ahová a tagok nagy része csak kényszer hatására és a begyűjtések elkerülése érdekében lépett be, végképp 94 A Szabadság Tsz csak 25,12 forint készpénzt és terményt tudott a tagoknak kiosztani, az országos átlag 32,77 forint alatt. Ráadásul sok középparaszt kilépett a szövetkezetekből és egy részük inkább az iparban vállalt munkát, mások pedig Nagy Imre reformjainak hatására beadott földjeiket kivéve visszatértek az egyéni termelésre. Ezért az iskolák és üzemek segítségével kellett a betakarítást biztosítani. Az Alkotmány Tsz-be, a tagság 50%-ának
