Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Kovács Gergely: Présházak a Turul alatt 175 tására csökkentek a környező falvakból érkező termékek, így a borok mennyisége is.82 A gazdasági helyzet 1947 utáni stabilizálódásával számos kedvezményt és többlet juttatást vezettek be megyei és országos szinten a szőlőművelőknek és általánosságban a mezőgazdaságból élőknek, ami ezen a vidéken is éreztette hatását. Ilyen volt például az, hogy a szőlőért fizetendő készpénzbért Komárom megyében 15%-kal emelték.83 Emellett a 10 hold alatti szőlőbirtokosok és 100 kát. hold alatti mezőgazdasági épületek után sem kellett bevallást írni vagyonadó és jövedelmi többletadó kivetésére.84 A földadó lerovását is engedélyezték államilag bor beszolgáltatásával vagy adósság törlesztéseként történő lefoglalásával. Ezeknek a boroknak az átvételével és kezelésével Hercig Imre Vince, valamint Huszár Zsigmond bornagykereskedőket, valamint a Tatai Járási Szövetkezet tagjaiból alakult Bor- és Gyümölcs Szeszfőzde Szövetkezetét bízták meg ezen a vidéken.85 Tatabánya községben ipari jellegéből adódóan földadót nem róttak le borral és nem is foglaltak le tartozás fejében, de a másik három községben többen is éltek a lehetőséggel.86 A máshonnan érkező mezőgazdasági munkásokat MÁV kedvezményekkel igyekeztek támogatni. A félárú utazást csoportosan és egyedül is igénybe vehették, valamint a cselédség az olcsóbb „M” osztályú díjtétellel szállíthatta ingóságát költözés esetén. Mindezt azon községek elöljáróságainak kellett igazolnia és arról nyilvántartást is kellett vezetnie, amit a földművelésügyi miniszter ellenőrzött.87 Szüret idejére (1947. szeptember 15. - november 15.) pedig engedélyezték a bor szállításával kapcsolatos munkák vasárnapi elvégzését is.88 Ekkoriban indultak be az állami gazdasági tanfolyamok, amelyek ezüst kalászos gazdákat képeztek és magukkal hozták a szakszerűbb szőlőművelést is.89 A második világháború után üresen álló tatabányai élelemtárak a gazdaság stabilizációjával kezdtek újra megtelni. A bányavállalatot 1946 elején állami tulajdonba vették Magyar Állami Szénbányák Rt. (MÁSZ Rt.) néven. Ugyan82 TMJVL V.102. 3. doboz. Bánhida községre vonatkozó havi jelentések. 83 TMJVL V.102. 6. doboz. Mezőgazdaságban és készpénzbérben fizetendő készpénzmunkabérek módosítása. 1947. szeptember 15. 84 TMJVL V.102. 6. doboz. Vagyonadó és jövedelmi többletadó 1947. évre. 1947. május 6. 85 TMJVL V.104. 4. doboz. Földadók borban történő levonása. 1947. október 4. 86 TMJVL V.104. 3. doboz. Közadóhátralékok (búzaföldadó) állami közegek bevonásával történő végrehajtása. 1947. szeptember 26. 87 TMJVL V.102. 6. doboz. Mezőgazdasági munkások vasúti menetdíjkedvezménye. 88 TMJVL V/102. 6. doboz. Szüreti munkálatok idején a borok szállításával kapcsolatos munkáknak vasárnapokon történő elvégzése. 1947. szeptember 27. 89 TMJVL V.102. 6. doboz. Állami gazdasági tanfolyamok tartása. 1947. szeptember 16.
