Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Kovács Gergely: Présházak a Turul alatt 167 ő birtokukban 40 hold szántó, 5 és fél hold rét, 1 hold legelő és 700 négyszögöles belső telek mellett 2 és fél hold szőlő is volt. Ekkor egy átlagos szőlőbirtokos által birtokolt terület nagysága Bánhidán 1000 négyszögöl körül volt.45 Felsőgallán 1885-ben 101 hold 803 négyszögöl szőlő volt.46 Két nagy szőlőhegye (Csákányer és Keselő Weingarten) mellett a belterületek, illetve a Hamuházi földek, és az Újtelep VII. dűlőiben is szőlőt termesztettek.47 Alsógalla rendelkezett a három község közül a legkisebb területű szőlővel, 1885-ben 64 hold 343 öllel.48 Szőlőművelést itt a beltelkek a Grinberge, Bamhackelwiesenberg, Graben Weingarten, Weingarten Äcker dűlőkben folytattak.49 A bortermés jelentős részét az uradalom továbbra is saját szükségleteire fordította, a kis mennyiségű jó minőségű bor külföldi értékesítése az 1863-as hamburgi nemzetközi kiállításon való részvétel és Londonba küldött mintavételek ellenére sem járt sikerrel, üzletkötésekre nem került sor. Ugyanakkor az úrbéri rendezéssel és földesúr-jobbágy viszony megszűntével a parasztok borainak áron aluli felvásárlása és a községek úrbéri bormérési jogának olcsó megváltása megszűnt. A megváltozott viszonyok között az uradalom igyekezett minden helyen a községi kocsma italmérési jogát bérbe venni, majd egy kocsmabérlőnek bérletbe kiadni.50 Ilyen bérlő volt 1885-ben özvegy Góger Jánosné, aki haszonbérletben bírta az alsógallai kocsmát az Eszterházyaktól. A szerződésének lejártakor anyagi helyzete fenntartására kérvényezte annak megújítását, sikerrel járt. 940 forint évi bér és egyéb járandóságok fejében továbbra is megtarthatta haszonbérbe 1888. szeptember 29-ig, Szent Mihály napjáig. Akkor szerződését ismét meghosszabbították, azonban a kocsma mellett már mészárszéket és 2 hold szántóföldet is belevettek.51 Komoly karriert futott be a korszakban Czermann Ferenc, aki környei, 20 holdat bérlő mészárosként lett Felsőgallán fogadós, kocsmáros és mészáros, majd 1863-ra 23 hold földet szerzett a faluban korábbi bérlőktől elvont földekből, 1873-ra pedig már 70 hold földet bérelt. 20 évvel később, bánhidai adóbizottság határozata értelmében. 45 TMJVL V.102. 1. doboz. Bánhida község kataszteri íve. 1883. 46 TMJVL V. 103. Felsőgalla község iratai. 1. doboz. Kimutatás a talajhasználatról Felsőgalla adóközségben Nagycsákánypusztával együtt. 1885. 47 TMJVL V.103. 1. doboz. Felsőgalla kisközség mivelési ágainak összeállítása. 48 TMJVL V.101. 4. doboz. Alsógalla község iratai. Kimutatás a talajhasználatról Alsógalla adóközségben 1885. 49 TMJVL V. 101.4. doboz. Alsógalla adóközség birtokkészleti kézikönyv. 50 Szabad 1956. 435-436. p. 51 MNL OL P 211. X. Szerződések.
