Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

Hídvégi Violetta: Parragh Gábor (1822-1885), a magyar bor „napszámosa'153

lapja alkotótársa lett: „Parragh Gábor jó hírű vendéglős urat, a kitűnő borászt, [...] sikerült lapunk munkatársául megnyerni; legközelebb megkezdjük borászati szakcikkeit. ”95 Parragh örömmel fogadta a felkérést, mivel tudása átadását egész életében fontosnak tartotta.96

Változások sürgetése

Parragh, az elméleti szakember fáradhatatlanul küzdött a szőlőtermesztés, a borkészítés és a forgalmazás hatékonysága érdekében. 1867-ben Gorove István (1819-1881) földművelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszternek emlékiratot nyújtott be a hazai szőlészet előmozdítása érdekében. Javaslatai között szerepelt többek közt a dézsmaváltság,97 a hegyrendőrség és hegyvidékenként hegykapitányságok felállítása. Országos borvegyészeti állomás létrehozását szorgalmazta, a borhamisítások betiltását és üldözését, valamint a borkereskedelem megreformálását is célul tűzte ki.98

1876-ban99 100 a Borászati Lapok100 hasábjain foglalta össze a bor tőzsdecikké emelésének várható jótékony hatásait, ugyanakkor jeles borvidékeink szőlőbirtokosait hegyvidéki tanácsok megalakítására ösztönözte.101 Borászati tényfeltárását egy kis füzetben is megjelentette.102 Kora Magyarországában ötmillió embert érintett a bortermelés. Borügyi törvény szükségességét hirdette a haszonlesés, a hamisítás és a borszaporítás ellen. Parragh a legjobb fekvésű hegyekről és hiteles termelőktől vásárolta borait, és csupán reális haszonra számított. Komoly hibának tartotta, hogy honfitársai idegenkedtek a kereskedéstől.

1879 januárjában „szőlő és borügyi javaslat” című tervezetét eljuttatta a miniszterelnökhöz, a földmívelési-, ipar és kereskedelmi miniszterhez, valamint az országos gazdasági és iparegyesületekhez.103 A minisztérium szervezeté95 Különfélék. Pinczérek Lapja, 1 (1884), 2. sz.

96 A Pinczérek Lapja számára. Pinczérek Lapja, 1 (1884), 3. sz.; Tokaj borvidéke. Pinczérek Lapja, 1 (1884), 4. sz.

97 Az 1895. évi XIV. te. törölte el a még mindig fennálló dézsmaváltsági tartozásokat.

98 Vegyes hírek. Szőlészetünk és borászatunk érdekében... Eger, 5 (1867), 131. p.

99 Parragh Gábor borcsamok tulajdonos Budapesten, cégbirtokos. Főtelepe Budapesten. Központi Értesítő, 1 (1876), 16. sz.

100 Az 1850-es évek végétől jelentek meg írásai a szaklapokban.

101 A bortőzsde felállítása érdekében. Borászati Lapok, 3 (1876), 185-187. p.

102 Parragh 1878. Ugyanebben az évben jelent meg olcsó változatban A borkészítésről és borkezelésről című írásának harmadik kiadása és A szőlőtermelésről és a borkezelésről című munkája is. Új könyvek. Ellenőr, 10 (1878), 636. sz.

103 Szőlő és borügyi javaslat. Borászati Lapok, 6 (1879), 33-34. p.