Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

Tózsa-Rigó Attila: A szőlő, a bor és a város

125

egymással a két város adatai, 20-24 dénár átlagos árral. A kilencvenes években mindkét városban áremelkedés volt tapasztalható. Sopronban 28-32 dénár között mozgott egy pint ára. Pozsonyban jelentősebb volt a drágulás, amint azt korábban is említettem, 36-42 dénárba került egy pint bor.36

Az utolsó időszak meredeken emelkedő borpénzei mögött a szőlőbirtoklásban bekövetkezett újabb változás is érzékelhető. 1585-től tartósan legalább 24 dűlőben birtokolt szőlőskertet a város. A kilencvenes évek elején bekövetkezett kisebb ingadozás után újabb növekedésnek vagyunk tanúi, az utolsó három évben már 28 és 31 között volt a városi szőlők száma.

Borpénz a városháztartás relációjában

A boreladásból származó bevételeket érdemes abból a szempontból is vizsgálni, hogy milyen szerepük volt Pozsony teljes költségvetésében. A városok szempontjából a korszak egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy milyen fedezetet tudnak biztosítani az egyre növekvő pénzügyi terhek ellentételezésére.37 Összességében megállapítható, hogy Pozsony a vizsgált korszakban sikeresen kompenzálni tudta azokat az éveket, amikor tendenciaszerűen hiány keletkezett. A vizsgált korszakban Pozsony költségvetése még kismértékű többletet is produkált. A 8-10 éves időszakokra vetített átlagértékek ugyanakkor azt mutatják, hogy bár alig érzékelhető módon, de a 17. század elejére csökkenni kezdett a város deficit-kompenzáló képessége. Mindennek fényében minden bevételi tételnek nagy jelentősége volt, hiszen hozzájárult a költségvetési egyensúly megtartásához, vagy a deficit kompenzálásához.

A borbevételeknek a teljes bevételi struktúrában képviselt szerepéről az alábbi ábra tájékoztat.

36 H. Németh Istvánnak tartozom köszönettel, amiért felhívta figyelmem a regionális összevetésre.

37 A 16. század végén általánosságban megnőttek a városok adó- és egyéb hadi terhei. A census (földbér) és a kamara haszna (lucrum camerae) adófajták mellett a legnagyobb súllyal a hadiadó (taxa) terhelte a városok pénzügyi mérlegét. H. Németh 2008. 773. p.; H. Németh 2012. 169. p.