Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
118 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében összegek mellett, a jobb elemezhetőség érdekében 6-10 éves periódusokban átlagértékeket is ábrázol a diagram, végül a teljes időszakra vonatkozó lineáris trendvonal az első mintegy 45 év általános tendenciáját szemlélteti. Az első négy éves periódusban az átlagérték mindössze 114,5 fontdénárra rúgott. A valós átlag kevéssel magasabb lehetett, ugyanis az 1529-1530-as hivatali évből valójában csak 1529-es adatok maradtak fenn. Ez az év tehát mérsékelten lefelé módosítja az átlagértéket. Mindazonáltal ennek ismeretében is elfogadhatjuk, hogy a korszak elején még meglehetősen alacsonyak voltak a borból befolyt összegek. A harmincas években jól látható változás következett be a nominális értékekben. Az 1541-1542-ig terjedő időszakban átlagosan 357 fontdénár folyt be bor eladásából. Az 1530-1531-es évben már az előző időszak átlagértékeinek több mint a kétszeresére ugrik a borpénz, majd a következő két évben meredeken emelkedik fölfelé. A borpénznél szereplő bejegyzések nem térnek ki a megváltozott kereslet hátterére, csak annyi látható, hogy a hirtelen megnőtt kereslet kielégítésére ebben az évben szerzett be először a város Pozsonyon kívülről bort. Ilyenkor leginkább récseiektől vásároltak.11 Ebben az évben többször is értékesített a város Bruckban, sőt a Weinviertelben12 beszerzett italt. Ezen túl vásároltak Ferdinánd fillérmesterétől,13 és egy harmincadostól14 is. Csak sejteni lehet, hogy az eladott mennyiség ilyen ugrásszerű megnövekedésében szerepet játszhattak az 1530-ban és 1532-ben Pozsonyban megrendezett országgyűlések, valamint az a tény is, hogy ezekben az években számos Ferdinánd-párti főméltóság választotta Pozsonyt székhelyéül, illetve ezen túl még diplomaták is gyakran megfordultak a városban. Éppen a számadáskönyvek más bejegyzéseiből tudjuk, hogy 1532 tavaszán pápai, császári és királyi követek tartózkodtak a városban.15 Az előkelő tisztviselőket általában megvendégelte a város. Ezeket a tételeket gyakran a borvásárlásoknál is feltüntették. Ezek a tisztelgő ajándékok nem növelték a borpénzt, hiszen értelemszerűen nem kért értük pénzt a város, azonban ettől függetlenül a főméltóságok, diplomaták kísérete minden bizonynyal tovább növelte a borfogyasztást. Mindemellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Ferdinánd és Szapolyai közötti harcok miatt megnövekedett a környéken, főként a szomszédos várban állomásozó, vagy a város térségén átvonuló katonaság létszáma. Utóbbi kijelentést támasztja alá többek között az, hogy 1531-ben spanyol tiszteket vendégelt meg a város, 1532-ben pedig a 11 AMB MmB K 81 f. 23-25, 29. 12 AMB MmB K 81 f. 24. 13 AMB MmB K 81 f. 25. 14 AMB MmB K. 81 f. 26. 15 Tózsa-Rigó 2020. 111. p.
