Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Gulyás László Szabolcs: Egy szőlőtől a kánonjogig 99 Minden út Rómába vezet (1493-1495) Néhány év elteltével azonban a feltételezett igényeiről lemondani nem akaró Georg Schwarcz úgy döntött, hogy újraindítja a legátus által félbehagyott pert, és egy merész húzással közvetlenül a pápai kúriához fordult.98 Erre egyértelműen az biztosította a jogalapot, hogy korábban már a pápai legátus előtt zajlott az 1490-ben felfüggesztett ügy. A per újraéledéséről 1493 július végéről származik az első adatunk, amikor az még halasztás alatt állt.99 Ezt követően szeptember 5-én VI. Sándor pápa felszólította Mihály széplaki és Ambrus tapolcai apátokat, mint delegált pápai bírókat,100 hogy a Schwarcz szerint tőle kicsalt pénz miatt keletkezett ügyben hallgassák ki a tanúkat és hozzanak döntést.101 A bártfaiak is felkészültek az összecsapásra, és okulva az 1490-ben történtekből, 1493. december 20-án bizonyságlevelet állítottak ki arról, hogy az 1000 forintot Mager és Lang annak idején egész Bártfa városa nevében vette át Schwarcztól. Azt is tanúsították egyúttal, hogy annak idején Budán, Angelo legátus színe előtt Georg Schwarcz szintén elismerte, hogy az ügy nem csak a két polgárt, hanem egész Bártfa városát érinti.102 Ezt követően pedig, 1494 január elején egy helyi polgárt, Nagy Albertet vallották ügyvédjüknek az újraéledő perben, a tárgyaláson azonban már mégsem ő, hanem János richwaldi plébános képviselte őket.103 Az események 1494 nyár végén gyorsultak fel. A döntésre felkért széplaki és tapolcai apát (pontosabban utóbbi nevében annak helyettese, Bereck tornai főesperes) augusztus 21-én elrendelte, hogy a környékbeli plébánosok a bártfai Georg Magert (ekkor éppen bártfai bírót)104 és Paul Zipsert az idézéstől számított tizenkettedik napra hívják a színük elé.105 Végül hárman jelentek meg kihallgatásra szeptember 11-én, a harmadik bártfai polgár Hieronimus Paulhenzel volt. A tárgyalás a kassai domonkos kolostorban zajlott, ahol a bí98 Schwarcz eljárását szépen megfogalmazva közli Eperjesi Jordán fia Péter közjegyző 1494. évi oklevele. Bónis 1997. 3662. sz., DL 46278. 99 DF 215880, Iványi 1910. 3106. sz. 100 Ennek mibenlétére: Barabás 2013. 175-176. p. 101 A levél másolata Bártfára került. DF 215828, Iványi 1910. 3055. sz. Másik, Johann Hirsch jegyző által készített másolata: DF 215886, Iványi 1910. 3056. sz. Hirsch érdekes figura: egyszerre volt kassai oltárigazgató, kassai jegyző, valamint apostoli és császári közjegyző. Érdújhelyi 1899. 141. p. 102 DF 216207, Iványi 1910. 3414. sz. Az oklevél az adatbázisban és a bártfai okmánytárban egyaránt hibás, 1498. december 20-i dátummal szerepel. 103 DF 215897, Iványi 1910. 3120. sz. 104 Sroka2016. 65. p. 105 Az idézőlevél Johann Hirsch által készített másolatai Bártfán találhatók. DF 215921, Iványi 1910. 3145. sz.; DF 215886, Iványi 1910. 3056. sz.
