Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Reprezentációk

336

Reprezentációk

elkopott írást tartalmazó kövek bármelyikére bizonyítékként lehetett mutatni. A lényeg, a felvezetőben említett emléktáblához hasonlóan, a köré szőtt történet.

Az is lehet, hogy a mára feledésbe merült helynév is hozzájárult egy ilyen eredetmonda megalkotásához. Az 1734-es leírásban szerepelt egy, a legendához köthető óvári Claudia/Candia utca, amelyet később Huszti András is említett." Jakab Elek és Szabó T. Attila Kandia alakban használta. Szabó Károly nyomán Szabó T. Attila magyarázatot adott a Kandia szó esetleges török kori, Kréta szigetére utaló eredetére.11 12 Ezt alátámasztani, de megdönteni sem tudjuk a rendelkezésünkre álló adatok alapján. Ugyanakkor számításba lehet venni azt is, amire a régészek is rámutattak, hogy a római településekre épülő középkori városok a fő útvonalhálózatot és általában az azokhoz csatlakozó, főként őrségi útvonalakat megtartották és továbbfejlesztették. így történt ez Kolozsvár esetében is, ahol a két fő útvonal nyomait, a cardo maximust a Híd (Wesselényi Miklós/Dózsa György út, ma Regele Ferdinand) utca nyomvonalán, annak meghosszabbításában azonosították, a decumanus maximusét pedig a Bel-Monostor (Unió utca, ma Memorandumului) utcával megegyező vonalon.13 Az óvár Kandia/Claudia szűk sikátora az egykori nyugati városfallal párhuzamosan, annak mentén haladt, vagyis az egykori római település határán, s a Monostor kapunál, az egyik fő utcába torkolva ért véget. Meglehet, hogy a Kandia/Claudia szó valójában az utcát jelölő cardo vagy görögül cardia szóból jött létre. Szabó T. Attila más települések hasonló (Kandia/Candia) helyneveit felsorakoztatva arra a következtetésre jutott, hogy a Kandia valójában szegényebb külvárost jelölt.14 Kolozsvár esetében ez aligha tartható, hiszen az óvár nyugati része nem nevezhető szegény külvárosnak még a (kora) újkorban sem. Ugyanakkor az említett települések közül a régebbi adatokkal rendelkező Szamosújvár és Mikháza is egy római castrum mellett jött létre, ahol a római út részei ugyanúgy láthatók lehettek, mint Kolozsváron. A kisebb településekről származó adatok pedig sokkal későbbiek, s elképzelhető, hogy időközben valóban más értelmet nyert a kifejezés, és azt vették át a helyi közösségek. Tény, hogy a kolozsvári forrásokban nem találunk korai adatot, s az adókönyvek sem jelölik az óvár nyugati fala mentén haladó sikátort. Huszti András csak a Claudia elnevezést említette, az 1734-es leírás pedig a név romlott formájának nevezi a Candia alakot.15 S ez utóbbi tűnik valószerűnek. Nem kizárt az sem, hogy a legenda alapján nevezték el a szűk sikátort Claudia utcának. Természetesen

11 Huszti 1791.

12 Szabó T. 1946. 61. p; Szabó T. 1970. 467. p.

13 Antal-Pupezä 2012. 93. p.

14 Szabót. 1970. 467. p.

15 Descriplio Claudiopolis 1734.,, Claudia dictus, hódié corrupte vocabulo Candia dicitur. ”