Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
Flóra Ágnes: Claudiopolis vulgo Kolozsvár 335 a legpontosabbnak, s ő volt, aki a felirat epigráfiai megfejtését is közzétette.7 A Seivert-féle feloldás magyar fordítása így hangzik: „ a halottak szent szárnyainak! Aulus Mamibus Geminae nevű XIII légióbeli katona, élt tíz évet, két hónapot, öt napot. (...?) Aurelians élt ... évet, két napot ... Augustus felszabadítója V. Z. Eneias emelte. ”8 Tehát a feliratos kövön egyetlen Claudius vagy Claudia név sem szerepelt. Füzéri György, a város jegyzője és a leírás szerzője mentségére szolgál, hogy a felirat a 18. században nagyon halvány volt, a követ pedig elfektetve építették be a városfalba. Ráadásul Füzéri valójában csak rögzítette azt a hagyományt, amely ehhez vagy esetleg egy másik kőhöz kapcsolódva alakult ki. Szamosközy István 1593-ban és 1598-ban született, latin feliratokat közlő és értelmező munkáiban például egy másik feliratot jelölt meg, mint amely a hagyomány, avagy egyesek olvasata szerint a Claudiopolis nevet rejti.9 Azon túl, hogy ezt megjegyezte, Szamosközy nem foglalkozott sem a Claudiopolis névvel, sem annak történetével. Figyelme Napoca helyrajzi beazonosítására összpontosult, és ő volt az első, aki, igen helyesen, az ókori Napocát és Kolozsvárt összekapcsolta. Felfedezése évszázadokig szunnyadt, mígnem Theodor Mommsen (1817-1903) nyomán a magyar epigráfusok és régészek felfigyeltek rá.10 Külön érdekesség, és a téma szempontjából nem mellékes megfigyelés, hogy Szamosközy is használta a Claudiopolis nevet, annak ellenére, hogy éppen ő volt az, aki új felfedezésével megsemmisítette azt. Ennyire gyorsan és jól rögzült volna az új városnév? Szamosközynél és más korabeli feliratgyűjtőknél sem találunk egyetlen olyan kolozsvári feliratos követ sem, amelyen szerepelne a Claudius/Claudia szó. Kizárt, hogy ha valóban létezett, azt ne közölték volna. Sokkal valószínűbb, hogy ilyen feliratos kő nem is létezett, vagy egy antik feliratos kő ugyanúgy, mint ahogy a kerubos Báthory-emléktábla esetében már láthattuk, a szöveg tartalmától teljesen függetlenül más jelentéstársítást kapott. A későbbiekben még szó lesz arról, hogy pontos feliratra valójában nem is volt szükség, az 7 Seivert 146 p. M. S. / A. MAM . M / XIII . G. V. AN . X / M. II . D. V. DA / NVA . AVREL / NA . VIXIT . AN / D. II . VSTHIO / LI . AVG . NO / STRI . V. Z. / ENEIAS . POSVIT. (Manibus Sacris! Aulus, Mamilius Miles Legionis XIII. Geminae, Vixit Annis X - Menfibus II. Diebus V. Dán Aureliana, Vixit Annis Diebus II. Vsthio Libertus Auguíti Noftri. V. Z. Eneias Posuit) 8 Jakab 1870. 146. p. 9 Szamosközy 198. p. FORTVNAE. AVG / VLP. MASCV / LINVS. VET. EX / SIGN1F. LEGUM/FEC. COL. A VP PRO /SA. SVA. ET. SVOR. PL. Napucam coloniam iis in locis exitisse, indicat lapis quoque alius qui ibidem Claudiopolis legitur... 10 Bodor 1995. 64. p; Bodor 1957. 79. p.
