Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
258 Reprezentációk nóhídjánál („per pontem ejusdem loci egrediens auream supra portám exaratam lego sententiam”).30 Amennyiben feliratunk „csak” a 17. század folyamán került a kapura,31 akkor elképzelhető, hogy keletkezését valamelyik fontosabb pozsonyi diétához (1608, 1618, 1637-1638) vagy akár az 1608. őszi meghatározó kiegyezéshez köthetjük. Az 1620-1640-es évek amiatt is szóba jöhetnének, hogy ekkor a magyar világi rendek legfőbb vezetője az az Esterházy Miklós nádor (1625-1645) volt, aki a rendi összefogás és együttműködés egyik legfőbb szószólójának számított,32 még ha ezt ritkán sikerült is elérnie. A felirat ugyanis arra kívánta felhívni a városkapun belépők és áthaladók figyelmét, hogy - Jézusnak a farizeusokhoz szóló szavait követve - divisio (megosztottság, széthúzás, egyenetlenség) helyett egyezségre törekedjenek. Annál is inkább beszédes volt ez, mert e kapun keresztül lehetett feljutni a városból a királyi várba, sőt a királykoronázások alkalmával (a korszakban 1608-ban, 1618-ban, 1647-ben, 1655-ben, 1687-ben és 1712-ben) ezen át vonult ki a városból a világi eskü letételére az uralkodó és népes kísérete.33 De természetesen azt sem zárhatjuk ki, sőt sokkal valószínűbb, hogy a felirat már a késő középkorban is látható volt Pozsonyban, jóllehet erről jelenleg sem a szlovák, sem a magyar kutatásnak nincsen adata, azaz lehetséges, hogy eredetileg egyszerűen a városi polgárság egységére próbálta felhívni a figyelmet. A Szentírás e sorai ugyanis ezekben a századokban igen ismertek voltak. Szerepeltek az 1356. évi Német Aranybulla bevezetőjében (mikéntéire Han 1686. évi közlése is utalt), majd idézte őket az itáliai történetírónak, Petrus Ransanusnak (Pietro Ranzano, 1428-1492) a magyarok történetéről szóló műve (Epithoma rerum Hungararum) 1489/90-ben, mégpedig az utódláson összevesző Hunyadi Mátyásnak és felségének, Beatrix királynénak például állítva azokat.34 Ám folyamatosan felbukkantak a 17. századi magyarországi politikai levelezésben éppúgy, mint diplomáciai tárgyalásokon vagy az erdélyi fejedelmek leveleiben. Hogy csak néhány példát említsünk a korszakból: citálta Jézus szavait Dersífy Miklós magyar tanácsos Illésházy Istvánnak írott 1604 eleji levelében, utaltak 30 Thuransky 1670. D4, valamint vö. még „an der tafel ober dem Michaeler Thorbruckhen” AMB KAR K 299/1712. föl. 158v. 31 Nem zárható ki, hogy a városi számadáskönyv 1654. évi alábbi bejegyzése részben már a bibliai feliratra is vonatkozott: „Am 28. September dem Rudolph Amoldt Mahler, wegen der Schrift und Stadtwappen auf dem Michaeler Thor zu vemeuem zahlt 10 fl.” AMB KAR K 241/1654. p. 125, vö. Fidler 1995/1. 84. p. (Amoldt, Rudolf, d.J.). 32 Frissen vö. Szabó 2019. 268-269. p. 33 Ezen eseményre az 1712. évi királykoronázás alkalmával újabban ld. FIende 2013. 69-70, 99. p. és további adatok a diéta kapcsán Forgó 2013. 117-121, 197-202. p. 34 Ransanus 1977. 45. p. és Ransanus 1999. 16. p.
