Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
54 Városi jogok és a böszörményieket, hogy ne akadályozzák a szabad kereskedelmet, mert kénytelenek lesznek fentebb vinni az ügyet.86 Ebből a néhány felvillantott esetből is jól látható, hogy a hajdúvárosok és Debrecen viszonya korántsem volt zökkenőmentes. A két privilegizált terület számtalan esetben akaszkodott össze, amelyek egyenként talán nem tűnnek égbe kiáltó vétségeknek, de itt nem is az apró ügyeket kell önmagunkban szemlélnünk, hanem a kiváltságokhoz való görcsös ragaszkodást. Ugyanez az erőtér-kijelölés figyelhető meg kisebb településekkel szemben is, ahol a szabolcsi hajdúvárosok közössége erősebb félként lépett fel. Ezt egy olyan példán keresztül kívánjuk megvilágítani, amelyben a szintén hajdútelepülésként ismert Kaba volt a szenvedő fél. A hajdúvárosok - kiegészülve Kállóval - közös közgyűlése vitatta meg azt az ügyet, amelyben egy kábái sérelem egészen Károlyi Sándorig jutott. A kabaiak azt sérelmezték, hogy a szoboszlóiak vámot szedtek rajtuk, pedig kiváltságolt településként ők is mentességet élveztek a vámfizetés alól. Ettől függetlenül a szoboszlóiak megvámolták a kabaiak szállítmányát, akik ezen felháborodva panaszukkal Gyulai Ferenc hadbíróhoz fordultak. Gyulai végighallgatta a kabaiak panaszát, majd továbbította Károlyi Sándornak. Károlyi feltehetően választ várt a vádakra, amelyre a nyolc város levélben reagált. A szoboszlóiak vitatták, hogy a kabaiak olyan immunitással rendelkeznének, amely mentesítené őket a vámfizetés alól, és azt szerették volna, ha a feljelentők ezt a kiváltságot bizonyítóttták volna. Amíg erre nem került sor, addig nem lehet eltekinteni a - szoboszlóiak által jogosnak vélt - vámszedéstől.87 Jól látható, hogy a hajdúvárosiak vélt vagy valós sérelmeikért, vagy ha valaki az ő kiváltságaikat kérdőjelezte meg, minden esetben a végsőkig elmentek. Egyértelmű, hogy a gyengébb „ellenfelekkel” szemben privilégiumaik teljes tudatában léptek fel, de vesztesnek látszó pillanatokban is immunitásuk mögül politizáltak. 86 Debrecen város bírájának és tanácsának levele Nánás hadnagyának és tanácsának. Debrecen, 1709. október 29. MNL HBML V.301.b 25. d. Talán ehhez az ügyhöz kapcsolódik az a dátum nélküli fogalmazvány, amelyet Debrecen városa írt a fejedelemnek. Ebben azt taglalják, hogy egyik lakosukat nemrég harmincadfizetésre kényszerítették, pedig Debrecen immunis ebből a szempontból. Ezért kérik a fejedelmet, hogy erősítse meg privilégiumaikat, hogy ne fordulhasson többet elő ilyen incidens. Debrecen folyamodványa II. Rákóczi Ferenchez. Dátum nélkül. MNL OL G 19 II.2.d föl. 125-126. 87 A nyolc hajdúváros levele Károlyi Sándornak. Hajdúszoboszló, 1708. augusztus 21. MNL OLP 396- 1. -No. 6234.
