Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
46 Városi jogok György módosította február 21 -én kelt kivetését. Az új porció mennyisége 200 köböl abrakból, 3000 kenyérből és 50 vágómarhából állt.52 Az orális és equilis porciókon kívül folyamatos presszió alatt tartották a hajdúvárosokat a kiállított katonaság számát illetően is. A Buday István, majd Szemere László keze alatt szolgáló mezei lovasezreden kívül gyalogosokat is követeltek a hét településtől, amit igyekeztek teljesíteni, de nem minden esetben sikerült a Károlyi vagy Palocsay által megadott kvótát kiállítani.53 A hajdúvárosok már korábban is sérelmezték, hogy a lovasezreden felül - amelyet nekik kellett létszámban feltölteni, illetve ellátni - még gyalogosokat és sok esetben sáncépítőket is számon kémek rajtuk. Az ügy egészen a fejedelemig jutott, aki levelében figyelmeztette Károlyit arra, hogy nem emlékszik olyan parancsra, amely szerint a hajdúvárosoknak portális hajdúkat is kellene állítania. Rákóczi javasolta, hogy ha ez a kontingens a személyenkénti felkelést váltaná meg - amelyet ő és mindenki elvárt a hajdúvárosiaktól -, akkor érdemes lenne lovasítani, és zsoldot fizetni ezeknek az embereknek.54 Rákóczi és a kuruc vezetés elsősorban lovas katonaság kiállítását várta el a hajdúvárosoktól, akiket a településeknek kellett felszerelni, élelemmel ellátni. A szabadságharc folyamán állandó problémát jelentett, hogy a hajdúvárosi ezred létszáma nem éri el az előírás szerinti szintet, ezért is gondolhatott arra a fejedelem, hogy a kétszáz új katonát inkább lóra kellene ültetni és az ezredbe sorolni, mint gyalogosként a Várad környéki sánc védelmére beosztani. Az 1705. szeptember 12-én kezdődő szécsényi országgyűlés számtalan súlyos problémával szembesült. Ide tartozott a kiváltságolt területek kérdése, a privilégiumok megőrzésének, esetleges bővítésének lehetősége. Érdemi döntés - az érdekcsoportok várakozásainak ellenére - nem született ezen a diétán, a fejedelem csak általánosságban tett ígéretet arra nézve, hogy a kiváltságoltak előjogait megtartja.55 A korábban részletezett panaszok, amelyek épp a homályos rendelkezések miatt lebegtek a levegőben, továbbra sem oldódtak fel, és a privilegizált csoportok sérelmeinek megnyugtató rendezése is elmaradt. 52 MNL HBML IV.502.a 1. k. p. 165. 1705. február 25. 53 A Káliéval kiegészült hajdúvárosok 1706. évi összeírásában összesen 148 fővel találkozunk, akik gyalogos szolgálatot teljesítettek például Várad alatt. MNL OL P 396 - 1. - Ser. III. - 1706. február 26 - augusztus 31. p. 636. Kiadva: Károlyi DVD. Az összeírás táblázatos, összesítő része közölve: KO V. 435. p. 54 II. Rákóczi Ferenc levele Károlyi Sándornak. 1706. május 8. Kistapolcsány. KO V. 470- 471. p. 55 „Én Rákóczy Ferenc...hajdú és mezővárosokat, ...szabadcságában meg tartom és másokkal is megh tartatom. ” A fejedelem esküje. Szécsény, 1705. szeptember 17. Közölve: Ráday Pál iratai 349. p.
