Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Városi jogok

42 Városi jogok Mennyit érnek a kiváltságok? A bihari és szabolcsi hajdúvárosok 17. század végi sorsa élesen elkanyarodott egymástól, talán ennek is köszönhető, hogy a meginduló felkelés hírére más és más módon reagáltak. A bihariak között futótűzként terjedt a hír, hogy Rá­kóczi Ferenc zászlót bontott, és ez a térség lett az egyik fő bázisa az újabb kuruc érának.32 Ezzel szemben a szabolcsi települések a környék legnagyobb településéhez, Debrecenhez hasonlóan inkább kivártak, nem tudták eldönteni, hogy a Rákóczi nevével fémjelzett küzdelem miként befolyásolja az ő további sorsukat. A hírek gyorsan terjedtek, ahogy a kibontakozó felkelés is. Rákóczi Ferenc 1703. július 16-17-én kelt át Vásárosnaménynál a Tiszán, ahol — em­lékiratai szerint - már nagyon várta őt a lakosság.33Rákóczi rögtön fegyverbe szólította a térségben élőket, köztük a szabolcsi hajdúvárosokat, de azok nem akartak addig táborba szállni, amíg Rákóczi el nem foglalja Kálló várát.34 A feltétel egyik napról a másikra teljesült, a hajdúságot sakkban tartó erősség már 1703. július 28-án a kurucok kezére került.35 Rákóczi a következőket írta a to­vábbi eseményekről: „E célból parancsot küldtem a hajdúvárosoknak, amelyek katonasága rögtön Kálló bevétele után kibontotta zászlait. ”36 A csatlakozás mégsem ment olyan zökkenőmentesen, mint ahogy az az Emlékiratok lapja­32 A bihari hajdúk kérdéséhez lásd: Gottreich 1955. 92-133. p, és újabban Seres 2009. 392-441. p. 33 „A tiszántúli nép titkos követségei, a hajdúvárosok, a jászok és a kunok hívtak, hogy eresz­kedjem le a síkságra. ” Rákóczi Emlékiratai 304. p. 34 ,, Különféle módokon sürgettem a hajdúvárosokat fegyverfogásra, de nem tudtam őket rábeszélni. ” Rákóczi Emlékiratai 311. p. A hajdúvárosok feltehetően sámsoni táborában keresték fel a fejedelmet, ahol július 26-28. között tartózkodott, és ott kérhették tőle, hogy foglalja el az általuk veszélynek ítélt Káliót. 35 Rákóczi Emlékiratai 311. p. Ld. még: ,,Azt abban hagyván, az hajdú városokra, kiknek insurrectiójokat kívánja, de azok Kálló várára halasztván ” Károlyi önéletírása 85. p. 36 Rákóczi Emlékiratai 312. p; Kálló elestére: „A szolnoki parancsnok írja nekem, hogy Kál­ló vasárnap megadta magát. ” Globitz ezredes, Szeged parancsnokának levele Baiz János Kristófhoz. 1703. augusztus 4. Szeged. A levelet közli: Esze 1980. 655-656. p; Károlyi így ír erről az eseményről:,, ...egyszersmind egyenesen néki megyen és Isten kezébe adván azonnal mind hajdú városok, Debrecen és többek is, kiket ő Nagysága levelei eljáratnak volt, felkél és táborban gyülekeznek, kivel fordul egyenesen s azt is kezéhez veszi szeren­csésen. ” Károlyi önéletírása 85. p; „Füredi bizonyos és böcsületes ember relatiójábúl ér­tettük, hogy 29. praesenti mensis Rákóczy Káliót megvette.... Az, mint mondja Bercsényi bizonyosson ott volt és hogy az hajdúvárasok, Debrecennel együtt meghódoltak. Már most az haddal, az ki circiter tíz ezerbül áll, Váradfelé nyomakodnának... Sok derék ember va­gyon közöttök, az többi között Budai uram, Báné András, Orosz Pál, Millith Pál... ” Dévay Pál levele Dúl Mihálynak. Gyöngyös, 1703. augusztus 5. OSZK Kt. Föl. Hung. 1389. Ha k. föl. 165.

Next

/
Thumbnails
Contents