Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
40 Városi jogok követően pedig - a Magyar Királyság általános rendezésével kapcsolatban - a hajdúvárosok privilegizált helyzete is megkérdőjeleződött. A bécsi központi kamarai szervek intézkedéseinek hatására a városok kiváltságaikból24 a kilenced- és a tizedmentességet tudták megőrizni, és már 1685-től termény-, munka- és pénzjáradékot követeltek tőlük, majd a beszállásolás keretében egy-egy ezred elhelyezésére is sor került a térségben, ezzel is szaporítva a városokra nehezedő terheket.25 A szabolcsi hajdúvárosok meggyengülésével párhuzamosan a névadó vármegye is mind inkább saját fennhatósága alá akarta vonni a hajdútelepeket. A politikai csatározás váltakozó sikerrel folyt, a városoknak egészen az 1690-es évek közepéig kellett arra várniuk, hogy I. Lipót magyar király egyértelműen függetlenítse a településeket Szabolcs vármegyétől.26 A megváltozott közeg - például az adóterhek jelentős emelkedése - következtében egyre többen hagyták el a városokat, mert az a biztonságot nyújtó, kiváltságokkal könnyített élet, ami korábban jellemezte a szabolcsi települése24 A szabolcsi hajdúvárosok kiváltságait időről időre mind a magyar királyok, mind az erdélyi fejedelmek megerősítették. A privilégiumok fejlődését és változásait a III. Károly által 1725-ben kiadott oklevél foglalja össze: Böszörmény, Szoboszló, Nánás, Vámospércs, Hadház, Dorog hajdúvárosok jogainak megerősítése. Bécs, 1725. november 13. MNL OL A 57 35. k. p. 198-226. 25 RÁcz 1969. 149. p. A városokat elhagyó lakosság üresen maradt telkeit annak adták, aki vállalta az adóztatás terhét, és egyúttal tudomásul vette, hogy az elköltözött hajdúnak vagy leszármazottainak visszaváltási joga mindvégig megmaradt. Orosz 2006. 155-158. p. 26 Szabolcs vármegye közgyűlése. Kisvárda, 1683. április 3. MNL SZSZBMLIV. l.a 14. k. p. 448; Szabolcs vármegye közgyűlése. Nagykálló, 1685. december 10. MNL SZSZBML IV. La 14. k. p. 479. „ ...ita et ex Regio Hungarica Cancellaria Aulica ad praefatum Comitatum de Zabolcz Serie protectionales et quidem sepratini pro superius recensitis oppidis septem separatim item pro ibidem specificato Oppido Kálló extradati debeant; quo securitis Domos m desetis illis oppidis aedificaro, locaque eadem contra Túrám Varadiens circumvallae Segue et Comitatum praefatum ab excursionibus... ” A Magyar Udvari Kancellária kiváltságlevele a hét hajdúvárosnak és Kálló katonai őrségének (és lakosainak) Szabolcs vármegye joghatósága alól való mentességéről. Bécs, 1687. augusztus 4. MNL SZSZBML XV.80. No. 11. föl. 2; Szabolcs vármegye közgyűlése. Gyulaháza, 1692. december 3. MNL SZSZBML IV. La 15. k. p. 425; Szabolcs vármegye azt akarta elérni, hogy a vármegyére kivetett porciószámokból a hajdúvárosok is vegyék ki a részüket. Az uralkodói protectionális szerint külön kell kezelni a hajdúvárosokat. I. Lipót magyar király protekcionális levele a szabolcsi hajdúvárosok részére. Bécs, 1693. március 7. MNL OL A 57 23. k. p. 50-52; Szabolcs vármegye közgyűlése. Gyulaháza, 1695. február 14. MNL SZSZBML IV. La 16. k. p. 52; Szabolcs vármegye közgyűlése. Kisvárda, 1695. március 21. MNL SZSZBML IV. La 16. k. p. 59; Szabolcs vármegye közgyűlése. Apagy, 1696. május 18. MNL SZSZBML IV. La 16. k. p. 188.; 1. Lipót magyar király oltalomlevele a szabolcsi hét hajdúváros lakosainak. Bécs, 1699. december 19. MNL OL A 57 24. kötet p. 630-631. RÁcz 1969. 152. p.
