Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Recenziók
382 Recenziók Städte im Mittelalter und in der Frühen Neuzeit als Forschungsthema in den letzten zwanzig Jahren/Mesta ve stiedovéku a raném novovéku jako badatelské téma posledních dvou desetiletí. Abhandlungen und erweiterte Beiträge der 30. wissentschaftlichen Konferenz des Archivs der Haupstadt Prag, veranstaltet am 11. und 12. Oktober 2011 im Palais Clam-Gallas in Prag Szerk. Fejtová, Olga, Hrubá, Michaela, Ledvinka, Václav, Pesek, Jiri, Sulitková, Ludmila. Prága, 2013. Scriptorium. 596 p. és 709 p. (Documenta Pragensia XXXII/1-2.) A két vaskos kötet a Prágai Városi Levéltár, a Cseh Tudományos Akadémia Történeti Intézete, az Ustí nad Labem Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a Prágai Károly Egyetem Nemzetközi Intézete közös szervezésében 2011 őszén megrendezett konferencia előadásainak írott változatát tartalmazza. A csehországi szervezők néhány évvel korábbi, hasonlóan historiográfiai megközelítésű belföldi konferenciájukon határozták el, hogy a következő alkalommal szélesebb közönséget, a közép-európai régió szakembereit szólítják meg. A német és cseh nyelven elhangzott előadásokban, majd ezek tanulmánnyá bővített változataiban a térség kutatói a középkori és a kora újkori várostörténet-írás utolsó két évtizedéről készítettek mérleget. A közép-európai régió egyes országainak historiográfiáját bemutató, áttekintő jellegű nagy tanulmányok az első kötetben kaptak helyet, a magyar középkorászok várostörténeti kutatásait Szende Katalin, a kora újkorászokét pedig H. Németh István összegezte. Az első kötet mind a tizenkilenc szerzőjének húsz, rendkívül adatgazdag tanulmányát nem lehetséges egyenként ismertetni, de azért összefoglalhatjuk a kiemelt témákat, részterületeket. A szerzők rendszerint országuk várostörténet-írással foglalkozó szakmai műhelyeinek, intézményi-egyesületi hátterének ismertetésével vezetik be írásukat. Ezután következik a legnépszerűbb források, a forráskutatás helyzete, a speciális források kiértékelésének kérdései, módszertani problémái, valamint az adott időszakban jellemző forrástípusok kiadásának bemutatása, végül a nagyobb adatbankokról sem feledkeznek meg. A konferenciát megelőző felhívásban arra kérték a kutatókat, előadásukban térjenek ki arra, hogy országukban mennyire befolyásolta a várostörténetet az 1980/1990-es években Nyugat-Európából kiinduló paradigmaváltás, az úgynevezett Turns. Ezek a korábbi, főként társadalomtörténeti megközelítést felváltó és kiegészítő „fordulatok” inkább a művelődéstörténeti aspektusokra helyezték a hangsúlyt. Olyan új témák jelentek meg, mint a térhasználat (Spatial Turn), a nyilvánosság, a kommunikációs folyamatok, az épített környezet, a társadalmi reprezentáció, a szimbólumok, a rituálék és ceremóniák (Ritualistic Turn), a városi elit kutatása. Ezeket a kérdéseket azonban nem minden esetben lehet kizárólag levéltári források alapján körüljárni, fontos szerep jutott a rokontudományoknak, az ikonográfiának, a kartográfiának, a művészettörténetnek, a városi régészetnek, a prozopográfiának és a genealógiának, azaz a várostörténet egyre inkább interdiszciplináris tudománnyá alakult. A hagyományos közigazgatási szemléletű megközelítést erősen háttérbe szorító új művelődéstörténet Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xv. 2020. 382-386. p.
