Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
36 Városi jogok zódásában, megszilárdulásában, privilégiumaik elnyerésében, majd elvesztésében. Bocskai a maga mellé állított hajdúságot birtokadományokkal és kollektív nemességgel elégítette ki, a tokaji uradalom részeit használta fel a Korponán elégedetlenkedő hajdúkapitányok és hajdútömegek lecsendesítésére.2 A fejedelem halálát követően mind a bécsi udvar, mind a magyarországi nemesség arra törekedett, hogy az elnyert privilégiumokat megsemmisítsék, és a hajdúkat földesúri fennhatóság alá kényszerítsék.3 Ezzel párhuzamosan a frissen telepített hajdúk megpróbáltak tárgyalás útján hozzájutni adományaikhoz, de ezek a próbálkozások, főleg Kálló várát illetően, nem sok sikerrel jártak. A hajdúk vitatott jogai erőteljesen hozzájárultak ahhoz, hogy a második hajdúfelkelés 1607 októberében futótűzként terjedt a környéken,4 és Nagy András hívó szavára több ezer hajdú fogott fegyvert.5 A zavaros helyzetet a saját javára fordítva Báthory Gábor 1608. február 6-án, Debrecenben szövetségre lépett Nagy Andrással,6 és a hajdúknak a fegyveres támogatásért cserébe segítséget, a 2 „ ...vitézlő hajdú katonáinkat a paraszti és nem nemesi állapotból, amelyben születtek és eddig léteztek, kegyelmesen kiemelni és a mi Magyar- és Erdélyországunk nemesei sorába és számába számlálni, összegyűjteni, felfogadni és beírni határoztuk. ” „ ...minden rendes és rendkívüli adóink, béreink, segélypénzeink és kamaráink nyeresége fizetésétől, nemkülönben a kilenced, tized és bármiféle ajándék adásától és akárminémü paraszti és polgári szolgálatok teljesítésétől örökre kivenni és felszabadítani rendeltük.” Bocskai István korponai kiváltságlevele. Korpona, 1605. december 12. Közölve: Szendrey 1971. 11-16. p; Bocskai István kassai kiváltságlevele. Kassa, 1606. szeptember 2. Közölve: Szendrey 1971. 16-19. p; RÁcz 1964. 36. p. Nyakas Miklós a következőképp fogalmazott a Korponán kialakult helyzetről: „A fejedelem öt álló napig alkudozott a hajdúságnak december 8-dikán Korponára bejött kapitányaival és hadnagyaival. Illésházy ékesszólása minden erejét összeszedte s mégis csak ötnapi rábeszélés után, sok ajándékkal és ugyancsak sok ezer forintkészpénzzel tudták rábírni őket, hogy lecsendesedjenek, s a kiegyezés gondolatába belenyugodjanak. A leszerelésükre tett intézkedések között a legmaradandóbb legelsősorban a hajdúság magna chartája. ’’ Nyakas 2006. 67. p. A tokaji uradalom a bécsi béke rendelkezéseinek megfelelően került Bocskai birtokába, majd annak halálát követően visszaszállt az uralkodóra. Az uradalomhoz Szabolcs vármegyéből hét falu és öt részbirtok tartozott, a nánási majorság jó termőfölddel, míg Hadház kiváló erdőkkel rendelkezett. Kenyeres 2002. 701-739. p. és Kenyeres 2008. 284. és 286. p. Orosz István a böszörményi hajdútelepítéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy azon lakosok között, akik már korábban ott éltek, találunk néhány személyt korábbi nemesítéssel. Feltehetően ezek a hajdúk a Bocskai-féle hajdútelepítés során nyerhették el szabadságukat, miközben ténylegesen Böszörményben éltek. Orosz 2010. 95. p. 3 RÁcz 1964. 42. p. 4 Uo. 43. p. 5 Uo; Nagy Andrásra ld. Nagy-Nyakas 2001.218-219. p. 6 RÁcz 1964. 51. p; Nagy 1986. 183. p. Szekfű erről az egyezségről a következőket írta: „Báthory Gábor pénzét Bocskay egykori hajdúi szívesen fogadták, annál inkább, mert hi-
