Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Recenziók
Recenziók Csíkszereda 460 - Várostörténeti Konferencia 2018. április 19-20. Tanulmányok, dolgozatok. Szerk. Karda-Markaly Aranka. Csíkszereda, 2020. Csíki Székely Múzeum. 334 p. 2020-ban jelent meg Karda-Markaly Aranka szerkesztésében, Csíkszereda 460 - Várostörténeti Konferencia címmel az a tanulmánykötet, amely a két évvel korábban, a város közel ötszáz éves múltjának kérdéseit tárgyaló konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A munka előszavában is megfogalmazott célkitűzése mindenekelőtt az, hogy számos tudományterületet érintő írásaira lehessen majd támaszkodni Csíkszereda történetének monografikus igényű feldolgozása során. Ennek megfelelően a kötet tizenhat tanulmánya a legkorábbi időktől a 20. századig foglalkozik a város és környezete nyelv-, politika- és kultúrtörténeti kérdéseinek vizsgálatával. Az első tanulmányt Csíkszereda területfejlődése által meghatározott helységnév-változatok címmel Csomortáni Magdolna jegyzi. Nyelvtörténeti vizsgálódásának bevezetőjeként ismerteti a helységnévváltozások pragmatikai szempontú és nyelvi sajátosságokból adódó kategóriáit, majd Csíkszereda területi fejlődését a kezdetektől a 20. századig áttekintve megállapítja, hogy jellegzetes területfejlődése a helységnevek sajátos változásait is magával hozta. A szerző mindennek alátámasztására összeállította a Csíkszeredához tartozó helységek neveinek adattárát, továbbá a helységnevek változásainak elemzése során részleteiben is kitér Csíkszereda esetében a jelentésbővülés, míg a csatolt települések esetében a néveltűnés okaira és folyamatára. Botár István dolgozatában Csíkszereda kialakulásának körülményeihez szolgál adalékokkal. A kutatást egészen a 16. századig a régészeti és írott források hiánya nehezíti. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a Szereda helynév vásártartásra utal, s ismerteti a vásár kialakulásának folyamatát. 18. századi hagyományokból táplálkozó adatok segítségével bemutatja, hogy a város területét Csíktapolca és Zsögöd határából szakították ki. Kiemeli továbbá, hogy Csíkszereda alapításának körülményei hatással voltak alaprajzára is, amely a Csíki-medencében ugyan egyedinek számít, azonban más székely mezővárosok alaprajzával, így Székelykeresztúrral és Nyárádszeredával hasonlóságot mutat, s ennek alapján elvégzi a városok összehasonlító elemzését is. Mindemellett utal azon régészeti (középkori Zsögöd területén feltárt lakóház) és újonnan előkerült írott forrásokra (canonica visitatio), amelyek új lehetőséget tartogathatnak a település kialakulásának pontosabb megismeréséhez. A fejedelemségkori erdélyi városok országgyűlési képviseletének kérdéskörét Obomi Teréz tollából ismerheti meg az olvasó. A szerző a „városi rend” fogalmi tisztázását követően kitér az erdélyi városstruktúra és -képviselet összefüggéseire, miszerint a városok többsége szász területen helyezkedett el, így képviseletüket is a szász törvényhatósági követek látták el, továbbá hogy a Magyar Királyságban országgyűlési képviselettel rendelkező szabad királyi városok rangját csak Kolozsvár és Marosvásár-Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xv. 2020. 367-372. p.
