Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
296 Reprezentációk pet vásároltak ugyanide.82 Ez minden bizonnyal a Magyar Királyság Wolfgang Lazius által Regni Hungáriáé descriptio vera címmel ebben az évben kiadott, 65x85 cm méretű térképével azonos.83 Ennek baloldalán I. Ferdinánd jelvényeként, a Habsburg uralom jeleként egy egyfejü sas is megjelenik, szívpajzsában a magyar címerrel.84 A két térkép együtt tehát szemléletes módon érzékeltethette Pozsony mint fő- és szabad királyi város helyét a Magyar Királyságban, s annak helyét a Habsburg Monarchiában és a világban. 1569-ben azért fizettek egy asztalosmesternek, hogy egy I. Ferdinánd temetését ábrázoló képet húzzon vászonra, amelyet a tanácsterem falán helyeztek el, nyilván bekeretezve.85 Itt minden bizonnyal Bartholomeus Hanewald 1566-ban megjelent rézmetszetsorozatáról van szó, amely I. Ferdinánd 1565. augusztus 5-i bécsi gyászmenetét ábrázolja, amely a Hofburgból a Stephansdomba tartott.86 A gyászünnepség látványos módon jelenítette meg Ferdinánd egykori hatalmát: a gyászmenetben az elhunyt uralkodó összetett monarchiájának minden országát és tartományát címeres zászlók képviselték, a zászlóvivők pedig az adott ország/tartomány főnemesei közül kerültek ki. A Magyar Királyságot és annak részeit öt zászló jelenítette meg: a magyar, a dalmát, a horvát, a szlavón és egy közös címerpajzson a bosnyák, szerb, bolgár és kumániai címerrel.87 A zászlók mögött az országok felségjelvényeit (koronákat, jogarokat, országalmákat) vivő főurak haladtak. Ez a látványos gyászünnepség Pálífy Géza találó megfogalmazása szerint a közép-európai Habsburg Monarchia első összbirodalmi ceremóniája volt. Egyúttal ez volt az első alkalom, hogy a Magyar Királyság helyreállítása során, 2008-ban a famennyezetet az épület keleti szárnyába helyezték át. A tanácsterem enteriőrképét Id. Pasteiner 1899. 155. p.) A szomszédos Schranne a továbbiakban a törvényszék tárgyalótermeként szolgált, míg az attól délre elhelyezkedő helyiség a továbbiakban a külső tanács termeként (Gemeinsaal) szolgált. 1878-ban ez utóbbi helyiségben alakították ki a városi múzeum ún. Pompei-termét. Fidler 2004. 139. p. 82 AMB-A/XXIV. 1, KI 17 (Kammerbuch 1556-1557) p. 330: zalt ain ungarische mappa auff die schrann per 2 Th. 4 Sch. - forrás megjelölése nélkül idézi: Rakovszky 1872. 16. p. 83 Reprodukcióját ld. https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/684/ 84 A térképen bizonyára azért nem a császári jelvényként szolgáló kétfejű sas jelenik meg, mert Ferdinánd csak két évvel később, V. Károly 1558-ban bekövetkezett halála után lett ténylegesen német-római császár. 85 AMB-A/XXIV. 1, K137 (Kammerbuch 1569) p. 163: Chamerer zalt Hansen Haberkom Tischler, vor die Begrabnuß Kaiser Ferdinandi auf leinbat (sic!) aufgezogen und dieselb auf der Schran aufgemacht - 1 Th 20 Sch; idézi: Rakovszky 1872. 15. p. 86 Bartholomaeus Hannewald: Parentalia Divo Ferdinande/ Caesart Avgvstopatripatriae... Augusta Vindelicorum, 1566. Az album egy színezett - 1966-ban svájci műkereskedelemben vásárolt - példányát a Wien Museum őrzi. Ld. Kugler 2003. Nr. XI.26—27.; https:// Sammlung.wienmuseum.at/suche/?people=p7738 - Utolsó letöltés: 2021. március 17. Pálffy 2010. 326. p. 87
