Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Reprezentációk

282 Reprezentációk Az 1673-tól katolikussá vált pozsonyi városvezetés Habsburg-hűségének nem az I. Lipót-portré volt az első megnyilvánulása: a felekezeti - s az azzal járó politikai - fordulat jeleként értelmezhető az is, hogy 1673 Vízkeresztjén a városi plébános megáldotta a városházát,23 1676-ban pedig a tanács a Szep­lőtelen Szűz szobrát helyeztette el a városháza tornyának sarkán.24 A tornyon elhelyezett Mária Immaculata alakja, valamint a szomszédos jezsuita (1672-ig evangélikus) templom előtt 1675-ben I. Lipót által állíttatott Mária-oszlop nemcsak szakralizálta a városi teret, hanem mindennél világosabban jelezte a fokozatosan hitet váltó és katolikussá váló város hűségét a katolikus uralkodó iránt, aki a Patrona Hungáriáé oltalma alatt kormányozza királyságát. Az ural­kodó iránti lojalitás látványos megnyilvánulása volt az is, hogy 1678 júliusá­ban a magisztrátus Te Deumm<i\ és a Zöld házban tartott lakomával ünnepelte a trónörökös, József főherceg megszületését, amire korábbról nem ismertünk példát a Magyar Királyság (belpolitikai) fővárosából.25 I. Lipót portréja az első eleme volt a pozsonyi városháza Habsburg portré­galériájának,26 amely később III. Károly,27 Mária Terézia, II. József és I. Ferenc és I. Ferenc József egészalakos portréjával bővült. Ez utóbbi képek már a belső tanács üléstermében (Rathstube) kaptak helyet.28 A portrék később átkerültek a városháza mögött 1867-ben felépült, majd 1903-ban lebontott új tanácsterembe. (2. kép) I. Lipót elveszett képmásához hasonlóan III. Károly portréjának dísz­keretén is dedikációs felirat olvasható, amely szerint a kép ifj. Johann Christoph desolabitur) összevetve tűnik provokatívnak. Ld. erről Pálffy Géza tanulmányát a jelen kötetben. 23 Rakovszky 1872. 15. p. 24 Uo. 11. p; Fidler 1995-97. (IV.) 229, 235. p. 25 AMB-A/XXIV. 1. Kammerbuch, 1678. p. 127. József főherceg megszületését 1678-ban Sopronban is lakomával ünnepelték meg. A korábbi évekből csak Sopronból ismerünk példát hasonló ünnepségre. A Szent Mihály- és a Szent György-templomban a 17. század közepén több alkalommal tartottak ünnepi istentiszteletet és Te DeumoX a Habsburg ural­kodók tiszteletére, így például IV. Ferdinánd és I. Lipót pozsonyi koronázásának napján, vagy 1658. július 31-én, I. Lipót frankfurti császárrá választása alkalmából. Ld. Serfőző 2020c. 301. p. 26 Nincs adatunk arról, hogy a pozsonyi magisztrátus már korábban is készíttetett volna port­rékat a Habsburg uralkodókról, a 17. század első felének városi számadáskönyveiben nem szerepelnek ilyen adatok. A pozsonyi városháza berendezéséről nem ismerünk inventáriu­­mot a 17-19. századból. (Michal Duchon szíves közlése.) 27 I. Józsefről nem készült portré a pozsonyi városháza számára, Bél Mátyás leírása csak 1. Lipót és III. Károly képmását említi a belső tanács termében (Buleuterion). Ld. Bél 1735. 624. p. 28 Luková-Vyskupová 2017. 35, 38, 45, 49. p. A törvényszéki ülésterem 1695. évi átalakí­tása után I. Lipót portréja átkerült a belső tanács szomszédos üléstermébe. Ld. Bél 1735. 624. p; Deutschinger 1873. 38. p.

Next

/
Thumbnails
Contents