Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Reprezentációk

H. Németh István: Az uralkodói reprezentáció és az állam megjelenése...237

nem történt változás. Az uralkodó autoritása a szabad királyi városokban mindvégig a Kammergut-elv alapján szilárd maradt.17

Az állandó állami kontroll legfontosabb területe a városok önkormányzata felett a városi tanács ellenőrzése, tagjainak kiválasztása, illetve a város gazdálkodásának felülvizsgálata és megreformálása volt. A módszerek az európai államokban sem voltak ismeretlenek, de az ideológiát és a módszereket az osztrák örökös tartományokból vették át.18 Az intézkedéseket 1672-től esetenként, 1690-től azonban minden egyes városban bevezették. Ahogy az osztrák tartományokban, úgy a magyarországi szabad királyi városokban is megjelentek a választási biztosok, akiknek egyfelől az volt a feladatuk, hogy a tisztújításokat úgy befolyásolják, hogy a vezető tisztségekbe katolikusokat juttassanak, másfelől pedig az, hogy a városi gazdálkodást ellenőrizzék.19

A város önreprezentációja: városvezetők isteni sugallatra

A megválasztott városi tisztviselők legitimitása a választási biztosok ellenőrzése mellett nagy változáson ment keresztül: amíg korábban a tisztviselőket a választópolgárok helyezték tisztükbe, addig a biztosok megjelenését követően az uralkodó nevében a királyi biztos tette ezt meg. A tisztújítás ezelőtt a városi elit önreprezentációját jelentette. Erre az önigazolásra nagy szükség is volt, hiszen egy rendi társadalomban a kiválasztódásra elsődlegesen születési alapon került sor, míg a szabad királyi városokban nem a születés, hanem a rátermettség, a választók elfogadása volt az elsődleges szempont. A fennálló társadalmi rend megszilárdítását szolgálta, hogy a választások alatt az új testületnek és személyeknek juttatott hatalom szimbólumai erős hangsúlyt kaptak. A tisztújítás ceremóniája során a választást megelőző istentisztelet azt sugallta, hogy a választók döntésüket isteni inspiráció által hozták, nem holmi emberi számítások által. Ezt erősítette meg az egyházi rituálét követő áldozás, hiszen így a választók és választottak mintegy megtisztultan adhatták le szavazataikat. Az isteni sugallatként történő értelmezés a végleges döntést a választóktól így mintegy függetlenné tette. A rendelkezésre álló egykorú leírások szerint „Isten őfelsége ő kegyelmek által helyeztet akármely tisztben is”, illetve a város élére „Isten állítson a nemes város igazgatására alkalmatos személyeket”,20 Egy 1621. évi,

17 MNL OL A 10 (Ins. Cam. Aul.) 1686. No. 1. 1686. január 7.

18 Scheutz 2006, 2007.

19 ÖStA, HKA HFU RN 360, Dezember 1693, Fol. 365-372, 15. Dezember 1690; H. Németh 2012. 57. p.

20 Balogh 1989. 14. p; Kolosváry-Óvári 1885-1904. 226. p.