Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Az érdekérvényesítés eszközei

Dobszay Tamás: A városok országgyűlési súlyának változásai... 231 Dobszay 2013. Gárdonyi 1926. Kállay 1998. Kérészy 1906. Ladányi 1873. Lupkovics 1911. Oszetzky 1935. Révész 1968. Szíjártó 2016. Szőcs 1996. Takáts 1932. Dobszay Tamás: Lakosok és polgárok. A magyarországi városi összlakosság és a polgárok arányának kérdéséhez az 1840-es évek első felében. Fons: forráskiadások és történeti segédtudományok, 20. (2013), 1. sz. 77-88. p. Gárdonyi Albert: A szabad királyi városok az 1848 előt­ti törvényhozásban. Városi Szemle, 12. (1926), 1-2. sz. 103-126. p. Kállay István: Hatalommegosztás és városi rendiség. In: Hatalommegosztás és jogállamiság. Szerk. Mezey Barna. Budapest, 1998. (Jogtörténeti Értekezések 19.) 11-26. p. Kérészy Zoltán: Rendi országgyűléseink tanácskozási módja. Kassa, 1906. Ladányi Gedeon: A magyar alkotmány története. Deb­recen, 1873. Lupkovics György: A magyar rendi országgyűlések, 1608-1848. Kassa, 1911. Oszetzky Dénes: A hazai polgárság társadalmi problé­mái a rendiség felbomlásakor. Budapest, 1935. Révész László: Die Anfänge des Ungarischen Parlamentarismus. München, 1968. Szíjártó M. István: A 18. századi Magyarország rendi országgyűlése. Budapest, 2016. Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi or­szággyűlésen. Budapest, 1996. Takáts Sándor: A városi követek küzdelme a szemé­lyes szavazati jogért. 1. Budapesti Szemle, 225. (1932), 653. sz. 66-91. p; 2. 654. sz. 198-237. p.

Next

/
Thumbnails
Contents