Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
Dobszay Tamás: A városok országgyűlési súlyának változásai... 223 bírókénál, „mert ezek [...] nem voltak egyénenként a szent korona tagjai”.13 S ha a személyes nemességgel bírók többen együttesen delegálnak megyénként egy vokssal bíró követpárost, és a város polgárai együttesen képeznek egy nemes személyt, akkor e logika szerint több város mint nemes személy együttesen ugyanígy egy voksra jogosult.14 Nem felejtkezhetünk el a nemesség hatalompolitikai szempontjairól sem. A városok szoros kamarai ellenőrzésük folytán a rendi dualizmus küzdelmeiben nagyrészt a király szövetségeseinek mutatkoztak, ami sokban magyarázza a nemesség gyanakvását. Kölcsey országgyűlési naplójában ekként fogalmazta meg követtársai aggodalmait és a városi követel reakcióit: „A megyeiek azt állíták, hogy a városok a kamarától függésben lévén: követeik az oppozícióval nem tarthatnak. Annyival inkább, mert nem a polgárság, hanem oligarchák által választatnak. Vághy [Sopron város követe] tagadá a függést; mert, úgymond, ők a kamarával sokszor megvívnak; királyi hivatalokat pedig nem várhatván, nem is keresnek.”15 Idézi ugyanitt Pázmándy Dénes Fejér megyei követet is, aki szerint „Európa minden tartományiban a liberalizmus, az oppozíció a városokban lakik; ez nálunk nem így van.” Ezzel szemben Kölcsey megfordítva, épp a két elem közös táblába kerüléséből és a nemesi önzésből eredezteti a városok udvarhoz hű viselkedését. „Ha a polgárság a nemességet itt is mint másutt, a felsőházban találta volna: mind vele, mind a trónussal oppozícióban fogna állani. De itt a nemesség nagyobb tömegével egy házba szorult; s természeti opponensét maga mellett pillantván meg [...] a trónus felé kezdett pillogni.”16 A döntéshozatali eljárások hatása a városok pozíciójára A városok politikai súlyának leértékelődéséhez a rendi-társadalmi és a politikai okok mellett azonban hozzájárultak az országgyűlési tárgyalási rend és a döntési módozatok ingatagságából eredő, „technikai” természetű okok is. A közfelkiáltás mellett a másik rendies határozathozatali típus, a mérlegelés eljárása nagyban felelős a városok kuriális szavazatáért, befolyásuk szavazatukban mérhető későbbi csekélységéért.17 A döntési módozatok között ugyanis 1825-ig a legáltalánosabb a mérlegelés (ponderálás) volt. A közfelkiáltás csak egyszerűbb, vitát nem igénylő vagy már 13 Pulszky 1958.1. 157. p. 14 Csizmadia 1943. 114. p. Turóc megye érvelése. 15 Kölcsey 2000. 81. p. 16 Uo. 17 Szőcsl996. 20-24. és 25-29. p.
