Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
Varga Szabolcs: Egy főváros születése: Zágráb szerepének változása... 21 vetkező évek már lassú, a kortársak számára szinte láthatatlan konszolidációt hoztak. Ha Horvátországban megkérdeznénk az utca emberét, hogy kit tart a legeredményesebb zágrábi püspöknek, biztos, hogy Erdődy Simon utódja az első tízben sem végezne. Persze boldog Alojzije Stepinac vagy a negyven éven át főpásztor Maksimilijan Vrhovac, illetve a Mátyás király idejében tevékeny Thúz Osvát személyében komoly karakterek töltötték be ezt a pozíciót, így egy olyan személyt, aki egyszer sem fordult meg a székhelyén, és alig öt évig viselte ezt a hivatalt, ritkán értékelnénk különösebben eredményesnek. Ennek ellenére az 1543-ban kinevezett Oláh Miklósnak sokat köszönhet Zágráb. Ferdinánd Erdődy halálakor elérkezettnek látta az időt, hogy a zágrábi püspökséget egyszer és mindenkorra maga mellé állítsa, hogy elkerülje azokat a szeparatista törekvéseket, amelyek az elmúlt évtizedekben jellemezték az egyházmegyét. Ehhez első lépésben olyan személyt kellett találnia, akit nem köt semmi a zágrábi káptalanhoz, illetve a tartomány előkelőihez, ellenben az iránta való hűsége megingathatatlan. Ilyen kritériumok alapján keresve sem találhatott volna alkalmasabbat titkáránál, a humanista műveltségű Oláh Miklósnál, aki püspöki kinevezésével közel egy időben megkapta az alkancellári pozíciót is.55 Oláh karrierjében ez mindenképp nagy ugrásnak számított, és bár személyesen nem volt jelen a város életében, a kancellárián rajta tartotta a kezét az ügyeken, és rengeteg mindent elintézett az érdekükben.56 Korántsem a teljesség igényével, de nézzünk néhány példát. Itt van mindjárt Ferdinánd 1544. január 18-án kelt parancsa, amelyben kifejezetten püspöke kérésére szólította fel a stájer rendeket, hogy hét mázsa puskaport küldjenek a zágrábi püspökvár védelmére.57 Ez év márciusában Oláh kancellárként szignálta azt a parancsot, amelyben az uralkodó Zrínyi Mikós horvát-dalmát-szlavón bánt felszólította a pestistől sújtott város védelmére, néhány nappal később pedig Székely Lukács kapott hasonló tartalmú iratot. Utóbbi utasítás korántsem volt véletlen, ugyanis a Zágrábban tartott rendi gyűlésre érkező Székely katonáit a város kapuja előtt posztoló őrök nem engedték be a falak mögé, és az udvarban e skandallum megtorlásának akarták elejét venni.58 Március 31-én pedig már arról szólt az uralkodó parancsa - szintén Oláh szignójával -, hogy senki ne merészelje a város polgárait régi adó- és vámmentességükben háborgatni.59 55 Fazekas 2018. 314-315. p. 56 Rövid életrajza mint zágrábi püspök: Kolaric 1995. 239-243. p. 57 Laszowski XII. 248. p. 58 Uo. 252-254. p. 59 Uo. 254-255. p.
