Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
Nagy János: Lojális alattvalók és lokális érdekvédők 213 Összegzés Összességében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált országgyűlésen Buda követei a város kiváltságainak gyakorlati érvényesítéséért küzdve próbálták elérni sérelmeik orvoslását, mint 1708-tól kezdve minden diétán. A szabad királyi városok mint „királyi jószágok” ugyan igyekeztek a kormányzat és tisztviselői kegyét keresni, ám rózsásnak éppen nem mondható anyagi helyzetük és a tervezett reformokban való érintettségük miatt kezdetben egy részük (így Buda követei is) elutasították a kormányzattól induló adóreformot, ámde később engedelmesen megszavazták az adóemelést. Leginkább aktívnak a nyilvános üléseken kívül, az adóporták felosztására kirendelt deputációkhoz benyújtott sérelmeik előadásakor vagy az egyes főméltóságok magánúton történő meggyőzésekor mutatkoztak. „Negyedik rend”-ként való egységes fellépésük (pl. az ingyenmunka megváltását illetően, az adófelosztás kérdésében vagy a céhek ügyében) viszont már kiváltotta az egyre öntudatosodó vármegyei követek ellenszenvét. Velük szemben a városi követek viszont tudatosan helyezkedtek szélámyékba, a korona lojális alattvalói szerepébe. Az adóemelés hűséges megszavazásakor az udvari racionalitás értelmében szerzett szimbolikus tőkét a városok a kormányzattal szemben sérelmeik orvoslására igyekeztek volna felhasználni.* 93 A kormányzat és a rendi politikai élet fő alakítói, a főrendek és a vármegyei követek közötti csatározásokba azonban érdemben nem tudtak beleszólni.94 Az udvar ennek ellenére a városi panaszok orvoslásának ígéretével feltehetően tudatosan igyekezett befolyásolni a városi követek pártállását, építve küldőiknek a kamarától való függő helyzetére. A városok alkupozíciói viszont a legtöbb esetben túl gyengék voltak ahhoz, hogy ezeknek az ígéreteknek a valóra váltását kikényszeríthessék. Hasonló taktikát folytatott a Habsburg-udvar a korabeli német birodalmi gyűléseken, ahol Bécs a viszonylag tekintélyes számú, de kisebb befolyású birodalmi rendeket - így a birodalmi városokat — Mayer volt követeket. Ez és különböző ajándékok, útiköltségtérítések, Roth nemeslevelének elszámolása 1736-ig tartó problémákat okozott: BFL IV.1002.ff3. doboz. Buda, 1734. április 9. Michael Peyerl és Johann Georg Mayer 1728-29. évi diétára kiküldött követek kérvénye (961-964. p.) 93 A német Reichstaghoz hasonlóan a városoknak az adókérdésben kellett engedményeket tenniük, hogy ebből maguknak politikai tőkét kovácsolhassanak: Krischer 2008. 146, 148. p. 94 A rendi politikában az 1728-29. évi diétától figyelhető meg egy hatalmi struktúraeltolódás, melynek során a főnemességet felváltó vármegyei követek váltak a rendiség hangadó csoportjává: Szíjártó 2016. 284. p.
