Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
148 Az érdekérvényesítés eszközei reformátusok a keresztelést-temetést maguk intézzék.71 A városi hivatalok megosztását a forrás megfogalmazása szerint az unitáriusok önként tették az öreg Rákóczi György fejedelemnek tett contractus alapján. Igaz, később az Apafi korban mindezt visszavonatták - ami jelzi „önkéntességük” fokát. Az 1638. évi hivatali átalakulást a - Mátyás király korában épült - Farkas utcai templom 1638. évi áprilisi országgyűlésen megszavazott újjáépítése követte.72 A szászok vezető városa, Szeben is reverzális levelet adott a fejedelemnek. A Szeben életébe való beavatkozásra a fejedelmi hatalomnak más események szolgáltatták az alapot.73 Kolozsvár esetében egyéni érdekérvényesítésnek tűnik, hiszen ahogy fentebb már utaltunk rá, sokkal erősebb volt gazdaságilag, mint az Oszmán Birodalomhoz földrajzilag közelebb eső Várad, Debrecen vagy akár a székelyföldi városok. Mindezek alapján kitűnik, hogy a városok egyéni kapcsolata a fejedelmi hatalomhoz, a kommunikáció, a reprezentáció szerepe nagyon megváltozott Bethlen Gábor fejedelemségéhez képest.74 Míg Bethlen és felesége kísérete harminc alkalommal, az öreg Rákóczi György csak tizenhét alkalommal tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig a városban fejedelemsége idején, fia pedig összesen öt alkalommal. Azonban azzal, hogy Gyalu és Kolozsmonostor uradalmak a fejedelmi családhoz kerültek, új, sajátos vonások is megjelentek a látogatásokban, például több nap helyett egy-egy étkezésre érkeztek a városba: „Anno 1643 Die 6 Augusti Érkezek az mi kegyelmes Urunk Ónagysága az mi városunkban monostoralj alá az mi becsületes bíráink hivatalára egy ebédecskére bíró uram hagyásából az Ónagysága konyhájára és udvari jámbor szolgáinak ekképen Isten engedelmiből. ” Újszerűbb a fejedelem és a fejedelemasszony, vagyis Lorántffy Zsuzsanna részvétele református egyházi eseményeken Kolozsvár városában, igaz ekkor már bőven 1638 után vagyunk. A fejedelmi család 1641. június 9-én a református zsinaton, később 1647. június 30-án a Farkas utcai református templom szentelésén vett részt.75 Udvartartása sokat tartózkodott Gyaluban, Monostoron, és az udvari emberek gyakran jártak be Kolozsvárra. Ez is alkalmat adott egyfajta interakcióra az udvarral, udvari emberekkel, azonban ez már más szintet jelentett. A Kolozsvárott tartott kisszámú országgyűlés nem tudta a korábbi helyzetet pótolni, amikor az országgyűlés tagjai gyakran, akár évente is a városban tartózkodtak, és közvetlenebb, informális formában ültek le a város vezetőivel. 71 Jakab 1888. II. 699-700. p; JakabOkl 330-337. p; MNL OL F 15 Prot. 34. 141r-144r. 72 Sípos 2012. 39. p. 73 Részletesebben ld. Szabó 2013. 151-153. p. 74 Kolozsvár kapcsán ld. még: Jeney-Tóth 2018. 75 Sípos 2012. 36. p.
