Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Az érdekérvényesítés eszközei

Jeney-Tóth Annamária: „Expediáltuk a Fejérvári Gyűlésre uraimékat”...141

9 8

1. diagram. A kolozsvári követek ismert létszáma a Rákóczi-kori országgyűléseken11

Arra a kérdésre, hogy kik és hányán voltak a városi követek az országgyűléseken, egészen egyszerű választ is adhatnánk, hiszen általában bíró uramékat, vagyis a főbírót és a királybírót küldték az országgyűlésekre, ahogy ez 1658. október 1 -én is történt.27 28

Az 1630 és 1657/1660 között rendezett országgyűléseken közel kilencvenöt fő vett részt kolozsvári követként. Nem mindig ismerjük őket név szerint, a sáfár huszonnégy alkalommal nem jegyezte fel pontosan, hogy kit küldtek az országgyűlésre. Tizenhét esetben mindenképpen ott volt a bíró vagy a királybíró, huszonhat alkalommal pedig - az ismert esetek közel negyedében - a dolgozat utolsó fejezetében vizsgált tizenkét polgár valamelyike vett részt a gyűlésen.29 Tehát a követek száma legkevesebb kettő és legfeljebb nyolc volt, a főbíró és a királybíró többnyire közöttük volt, de ha valamelyikük mégsem tudott az országgyűlés helyszínére utazni (betegség, rokon betegsége/halála miatt), akkor a városi tanács tagjai képviselték Kolozsvárt.30

Trócsányi Zsolt vizsgálata alapján tudjuk, hogy ha nagyobb esemény zajlott az országgyűlésen, akkor fejedelmi elvárás volt, hogy többen is jelen legye-27 KvSzám 18b/VI; 19/111, XIII, 20/III, 21/11, 22/11, 2 lb/VI, 23/X, 23/XV, 24/I.b, 24/IV, 24/ XVI, 25a/I, 24/XVI, 27/11, 28a/III. VII, XIV. 28b/IV. 29/VI.

28 1658. október 1. Főbíró és királybíró segesvári gyűlésen. KvSzám 30/X. 164.

29 Ld. 2. táblázat.

30 Részletesen minderről: Flóra 2009. 484. p; Jeney-Tóth 2004. 34. p.