Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
130 Az érdekérvényesítés eszközei láda költségére,32 majd utóbb, amikor Bocskai főkapitánya, Gyulaffy László zsoldosai számára adtak egy jelentősebb összeget, és cserébe zálogként a közeli Szászfenes birtokát kapták meg.33 1630-ban szintén a requisitorok jelenlétében vállaltak kezességet 9000 lengyel forintig a város előkelő polgárai, köztük a főbíró arról, hogy amennyiben Bethlen István fejedelem valamilyen okból nem fizetné meg a Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsanna részére készült márvány síremlék árát, akkor ők fogják törleszteni a tartozást a sírkő készítőinek, Castello Antalnak és Andrásnak.34 A közösségi jogvédelem körébe sorolhatjuk azokat a bevallásokat, amelyek a város ügyvédvallásait vagy a városba költözők nemesi előjogairól való lemondását tartalmazzák. A városi hatóság által megbízott prókátorok egyrészt a fejedelmi táblán képviselték Kolozsvár érdekeit, másrészt - általában a városi birtokok tiszttartói - e jószágok és az azokon lakó jobbágyok jogvédelmét látták el.35 Kolozsvár városa minden eszközzel akadályozta a nemesség városban való megtelepedést, illetve azt, hogy a betelepült nemesek kivonják magukat a közterhek viselése alól.36 A közösség erejét, az érdekérvényesítés hatásosságát bizonyítja, hogy e törekvésük 1660-ig sikeresnek bizonyult: tanúságok erre a konvent előtt tett nyilatkozatok, melyek szerint a beköltözött a város határain belül nemesi jogaival nem él, és a városi törvényeknek aláveti magát. E nyilatkozatot még akkor is sikerült a jövevény nemestől kicsikarni, ha az korábban fejedelmi adományban részesült, mint például 1612-ben Bölöni Gáspár. Az udvari familiáris és kancelláriai íródeák a hűtlen Berekszászi Lukács főtéri kőházát kapta meg, de a város ellenállása miatt nem juthatott annak birtokába. Minthogy nem akart az egész városi közösséggel szembeszállni a házért, kárpótlásként Berekszászi rokonainak adta saját boltját és 1200 forintot, és lemondott nemesi kiváltságairól.37 Érdemes megjegyezni, hogy a városi magisztrátus még akkor is a konvent előtt tiltakozott, amikor Kolozsvár végvári helyzete és új státusa már gyakorlatilag lehetetlenné tette a nemesség beköltözésének megakadályozását. 1664-ben a requisitorok az egész magisztrátus nevében tett tiltakozást foglaltak írásba arról, hogy az elmúlt veszélyes időkben a városba özönlött nemesek kerteket, szőlőket, földeket és kaszálókat bírnak - a jogos birtokosok sérelmére - erővel és szabadon. Bár a város a régi szent királyoktól és az erdélyi fejedelmektől kapott kiváltságokat, de azokkal az állandó hábo32 MNL OL F 15 16. kötet föl. 83v. 33 MNL OL F 15 15. kötet föl. 243v. 34 MNL OLF 15 24. kötet föl. 51 v-52r. 35 Ld. Pakó 2013. 251-267. p. 36 E kérdésről ld. Pakó 2008. 222-255. p. 37 MNL OL F 15 16. kötet föl. 122v-123v.
