Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
Tózsa-Rigó Attila: Pozsony érdekérvényesítési és kommunikációs stratégiája... 107 kárenyhítésre utaltak ki kisebb összeget.13 Összességében azonban a forráscsoport elsöprő többségben (a tételek több mint 95%-ában) olyan eseteket tartalmaz, amelyek a város érdekérvényesítő és/vagy kommunikációs képességeit voltak hivatva erősíteni. Amint azt említettem, az egyes tételek pénzbeli értéke is elemzési lehetőséget kínál. Itt általános információként egyelőre csak annyit jegyeznék meg, hogy a juttatások összege néhány dénártól egészen 110 fontdénárig terjed. Az esetek közel felében az ajándék értéke nem éri el az egy fontdénárt. További 326 tételnél 1-4 fontdénár között mozog az érték. Már kivételesnek mondható, ha 10 fontdénár fölé emelkedik a kiadás értéke, s mindössze egy tucatszor találunk 50 fontdénár érték fölötti ajándékot. Ahogy azt említettem, az egyik kiugróan magas összeget mutató számadási év 1535-1536. volt. Amennyiben összegezzük az országgyűlésre érkező főrendi személyek számára rendelt ajándékok értékét, úgy megállapítható, hogy a város mintegy 85 fontdénárt költött pár hét leforgása alatt erre az eseményre, azaz körülbelül annyit, mint amennyit máskor egész évben ajándékokra. Az ajándékok célcsoportjai A város lobbitevékenysége szempontjából nyilvánvalóan kiemelt szerepe van annak, hogy kik voltak az ajándékok célszemélyei vagy célcsoportjai. Ahol van rá lehetőség, érdemes vizsgálni a tisztségek előfordulását az ajándékozottak között gyakoriság, illetve időbeli eloszlás szempontjából. Mindez pedig összevethető azzal, hogy kimutatható-e a tisztséghez kapcsolódóan periodicitás, jellemző ajándéktípusok, valamint értékhatárok. A célszemélyek, illetve célcsoportok hét nagyobb, értékelhető csoportba sorolhatók be: 1. Az országos politikai elit tagjai; 2. Udvari/kamarai/rendi tisztviselők; 3. Magasrangú katonai parancsnokok; 4. Alacsonyabb rangú katonák, katonai tisztviselők, szakemberek; 5. Diplomaták 6. Egyháziak; 7. Polgárok. Az így felállított csoportok részesedését az alábbi diagram szemlélteti. 13 AMB MmB K 84 föl. 136.
