Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei
96 Tanulmányok tetvénycsoporttal szerette volna díszíteni. A kialakult területre már szóba jött a Pénzügyigazgatóság székháza, de a magyaróvári Házépítő Rt. is szerette volna bérpalotának megszerezni. Ruff szerint már ekkor látható volt a közhangulatból, hogy a város vezetése nem támogatja a szép, rendezett tér beépítését, amikor a városiasodás feltétele a terjeszkedés, és a köz- és a magánépületek számára pedig van elég hely máshol. A város ezzel bizonyíthatta, hogy érzéke van a szép és hasznos fejlődés iránt.30 A rendőrbiztosi ház és a Lajta mellett volt még egy épület, a régi 76. házszámú Kosztamlaczky-ház és polgári birtok, amelyet négy oldalról községi terület vett körbe. 1917-ben a község részéről már felmerült a megvásárlása 34 000 koronáért, sőt a hasznosításáról is gondolkoztak.31 1921 nyarán az örökösök már 170 000 koronáért ajánlották fel megvételre a városnak. Többen amellett érveltek, hogy az ingatlan megszerzése városrendezési szempontból szükséges.32 A város a novemberi közgyűlésén határozta el a Sommer-Kosztamlaczky-féle ház megvásárlását, amely ekkor már 217 000 koronába került.33 Az 1922. júniusi közgyűlésen Hőnél indítványozta, hogy a lebontást közgyűlési határozattól tegyék függővé.34 A Magyaróvári Kerületi Munkásbiztosító Pénztár a céljainak már nem megfelelő székház helyett 7-8 évvel korábban is újat szeretett volna építeni. A háború előtt vagyonmentésről lehetett szó: tetemes vagyonukat székházba fektették volna, nehogy az országos központ a maga számára követelje. Utóbb pedig a pénztár fejlődése igényelte az impozáns székház megépítését, melyben a hivatali helyiségeken és lakásokon túl orvosi rendelők, ambulatóriumok és fürdő is helyet kaphatott volna a tagság részére. A pénztár, tekintettel arra, hogy Magyaróvárnak nem volt fürdője, a gőz- és kádfürdőt a lakosság részére is megnyitotta volna. A város a Kosztamlaczky-ház körüli 532 négyszögöl területű házhelyet csekély önköltségi áron hajlandó lett volna átengedni, ha az építkezés a közösség érdekeit is szolgálja, de a tervek bírálatának jogát fenntartotta magának.35 A pénztár azonban nem mutatta be a terveit, ezért ejtették az ügyet.36 Ekkoriban folyt a vita az országos vásároknak a régi Vásártérről a város belterületére való áthelyezéséről. Az Ipartestület a Posta előtti területet megfelelő30 MvmMH, 1910. szeptember 15. 31 MNL GyMSM GyL V.B. 1801 .a 1917/9,25. 32 MvmMH, 1921. augusztus 7. 33 MvmMH, 1921. november 13. 34 MvmMH, 1922. június 11. 35 MvmMH, 1917. szeptember 30. 36 MNL GyMSM GyL V.B. 1801.a 1918/11.
