Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)

Tanulmányok - Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei

Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei 93

nözték, hogy amennyiben anyagilag hozzájárulnak a munkálatokhoz, a csatorna befedésével létrejövő kertrész vásárlás nélkül megy át az ő tulajdonukba. A város újból pályázatot írt ki, a Lajta-csatoma átboltozását végül iljú Manninger János végezhette.13

A város határozott még a híd melletti régi, rossz kinézetű rendőrbiztosi ház elbontásáról is, mivel az már nem tett jó benyomást a Magyaróvárra érkezőkre. Az épület helyét planírozni tervezték, hogy szép és tágas teret nyerjen a város.14 A Lajta-csatoma föld alá rejtése és a rendőrbiztosi ház bontása 1910 júniusában kezdődött.15

A város 1909-es városszépítési terveiben nemcsak a Bástya utcai partot említették nagyon elhanyagolt területként, hanem a Fő utca végén lévő tűzoltószertár nyílt udvarát is.16 Az 1876-ban alakult Magyaróvári Önkéntes Tűzoltó Egylet a Deák térről költözött ide, a városi tűzoltóság 1898-1926 között működött az épületben. A város 1910 elején a Magyaróvári Önkéntes Tűzoltó Egylet meglévő szertárának átalakításáról hozott határozatot, amire városképi és területnyerési szempontból is szükség volt.17 Az átalakítás és a bővítés is Hőnél nevéhez fűződik.18 Az építész nagyszabású tervet készített, egy 18 méter magas tűztoronnyal ellátott földszintes, ötállásos kocsiszínnel, őrszobával, konyhával és gyűlésteremmel rendelkező épületet tervezett a tűzoltóság számára.19 Azonban végül csak a méretek megtartását és a helyiségek megmagasítását eredményező átalakításra volt lehetősége.20

A Lajta beboltozása miatt nem volt már szükség a régi alsó városkapu kőhídjára, amely a temetőkápolna és a posta között állt, ezért 1910 nyarán elbontották.21 Ennek a hídnak a kovácsoltvas lámpaoszlopai kerültek be a temetőbe, és az új ravatalozónál most is láthatóak.22

13 MvmMH, 1909. augusztus 15, 1910. május 22.

14 MvmMH, 1910. március 3.

15 MvmMH, 1910. június 5.

16 MvmMH, 1909. április 8.

17 MvmMH, 1910. február 24, február 27.

18 MNL GyMSM GyL IV.B.91 l.a 1910/1378.

19 A torony hasonlatos lett volna a zimonyi millenniumi emlékműhöz, mivel Hőnél tagja volt Bérezik Gyula emlékművet építő csapatának. Győr szab. kir. városi és Győr-Moson- Pozsony k. e. e. megyei fejek. Szerk. Palatínus József-Halász Imre. Győr, 1931. Pohámik Pál. 266. p.

20 MNL GyMSM GyL IV.B 911 .a 1927/2681.

21 MvmMH, 1910. szeptember 15.

22 MvmMH, 1944. január 22.