Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)

Tanulmányok - Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei

BEREGSZÁSZI BALÁZS A MAGYARÓVÁRI VÁROSKAPU TÉR KIALAKÍTÁSA ÉS NEVEZETESSÉGEI Magyaróvár eredete a rómaiak által a Duna mentén létesített határúton, a limes vonalán, a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál alapított Ad Flexum nevű katonai őrhelyhez nyúlik vissza. Moson vármegye székhelye eredetileg a me­gyének nevet adó Moson volt, azonban a 13. századtól Magyaróvár - kővára révén - átvette a vezető szerepet. Mivel hadi úton fekszik, ezért a török hábo­rúk idején többször feldúlták. A város szerkezetét máig meghatározó középkori mag a 18. század végétől alakult a mai formájára a Lajta folyó ágai által képe­zett szigeten. Magyaróvár 1354-1871 között kiváltságos mezőváros, majd 1920-ig nagy­község volt. 1923-ban felszámolták Moson vármegyét. Magyaróvár 1924. január 1-től megszűnt megyeszékhely lenni, és Győr-Moson-Pozsony k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyék megmaradt Moson megyei területeinek járási székhelye lett. 1921-ben rendezett tanácsú várossá szervez­ték. Magyaróvár Mosonmagyaróvár néven 1939-ben egyesült a szomszédos Mosonnal, a megyei város lakossága ekkor 16 731 fő volt.1 A régi Moson me­gye közvetlen határos volt Ausztriával és Pozsony megyével, a trianoni béke­­szerződés után Csehszlovákiával, majd pedig Szlovákiával. Ausztria és Cseh­szlovákia felé az Ml és M15 autópályák megépítéséig Mosonmagyaróváron keresztül vitt az út. Magyaróvár mezőváros erődített sáncait és az azt körbeölelő Lajta-vizesár­­kokat, csatornákat a 19. században kezdték lebontani, hogy a település a „vá­rosfalakon” kívüli terjeszkedésnek indulhasson. A Városkapu tér kialakítása e folyamattal függ össze. A városba való ellenőrzött be- és kilépés a középkorban az alsó- és a felső­kapunál történt, mindkét helyen egy-egy Lajta-hídon. A felsőkapu a mai Lenau háznál volt, az alsó pedig a mai Városkapu téren, a posta és a temetői kápolna között. Erre utal a tér neve is. A szabálytalan ötszögletű téren halad át észak-nyugat és dél-keleti tengelyt képezve a Magyaróvárt Mosonnal összekötő Fő utca, és innét indulnak ki a 1 MNL GyMSMGyL V.B.1901 1940. 22. p. * Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiv. 2019. 87-113. p.

Next

/
Thumbnails
Contents