Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Előszó
ELŐSZŐ Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége 2017-ben Város - liget - köztér - szórakozás címen rendezte meg a VI. Magyar Várostörténeti Konferenciát. A XIII. kötetben ennek anyagából a parkokkal és zöldterületekkel foglalkozó tanulmányok jelentek meg, jelen kötetben pedig a mindennapi és ünnepi térhasználattal, a városi tér szimbolikájával, identitásformáló szerepével, a felette gyakorolt hatalom és felügyelet körüli konfliktusokkal kapcsolatos, változatos témájú írások szerepelnek. A tér iránti történészi érdeklődés az 1990-es évek eleje óta megerősödött és azóta sem látszik lankadni, ezen belül is különösen kedvelt téma a nyilvános terek használata. Könyvek, tanulmányok sokasága foglalkozott és foglalkozik a városi terek szimbolikus és rituális használatával, a terek átalakulásaival és ennek kapcsán a térért folyó versengés hatalmi, politikai aspektusaival. Az egyes konkrét városi terek ilyenfajta megjelenítésének, kutatásának számos előnye van. Lehetőséget ad a várostervezés, az építészet, a társadalom és a társadalmi gyakorlatok együttes tanulmányozására, valamint lehetővé teszi, hogy egy adott teret, közteret a hétköznapi helyzetekben és kivételes események alkalmával egyaránt vizsgálni lehessen. A 19. századtól kezdve minden politikai entitás - birodalmak, dinasztiák, nemzetek stb. - törekedett arra, hogy a városi teret saját önreprezentációjának céljaira használja fel. Ennek szolgálatában állt a várostervezés, a városkép, az egyes jeles középületek, az emlékművek és az utcanévadás. A térért folyó versengés különleges értelmet nyer olyan városokban, ahol jelentős etnikai vagy nemzeti kisebbségek élnek, illetve éltek a város történelme során. Ilyen esetekben - mint a Monarchia, illetve a történelmi Magyarország utódállamaiban sok helyütt - versengő identitások, versengő nemzeti narratívák meglehetősen látványosan kódolódnak be a városi térbe. A hatalmi törekvéseket kifejező téralakítás és az ezekre adott társadalmi válaszok a témának csak az egyik vetületét jelentik. A térért való küzdelem a városi társadalom különböző csoportjai, közösségei, a különböző térhasználati módok és igények között akkor is zajlik a mindennapokban, amikor ez éppen nem nyilvánul meg látványos konfliktusokban és szimbolikus gesztusokban. További megközelítési lehetőséget jelent a nyilvános városi térben/térről szerzett személyes élményanyag vizsgálata, valamint ennek szerepe az identitás formálódásában. A szerkesztőség
