Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)

Tanulmányok - Bodovics Éva Judt: Kié itt a (köz)tér? A folyómeder mint köztér használatának gyakorlata Miskolcon a 19. század végén

Bodovics Éva Judit: Kié itt a (köz)tér?

73

Mezőgazdaság

Bár a város profilját a kereskedelem határozta meg, a lakosság körében elterjedt volt a haszonállattartás, valamint a kiskerti gazdálkodás. A Szinva mentén földdel bírók a patakból vették a vizet az állatok itatásához és fürdetéséhez, valamint a kert locsolásához. A külvárosi részeken egészen nagy földek locsolását is a Szinvából oldották meg kanálisok segítségével. Némely gazda oly nagy mennyiségben vonta ki a vizet a mederből, hogy azzal súlyos károkat okozott az alsóbb részeken elhelyezkedő vízfogyasztóknak.11 Ilyen vitás esetről a Szinva felső és középső szakaszán van csak tudomásunk; a városból kivezető részen, ahol szintén voltak nagyobb mezőgazdaságilag hasznosított területek, nem tudunk hasonlóról, talán mert ott már senkinek sem okozott kárt a túlzott vízfogyasztás. Különösen a Szinván legfelül elhelyezkedő malom bérlője nehezményezte, hogy a malma számára szinte alig marad, annyian használják a patak vizét.11 12 De gyakorta megesett, hogy a nagyobb sertés- és marhatartók is a patakra vitték le az állatokat „úsztatni”.

Szennyvízelvezetés

Mivel a városban nem volt megoldott a szennyvízelvezetés, csak a patakok szállíthatták el a különféle szennyeződéseket. A part menti telkek végében, a meder fölé kiugorva sorakoztak az ámyékszékek, emellett a patakba engedték a marhahizlalóból és a vágóhidakról a trágyalevet, valamint a vért és a zsigereket, de a távolabb élő lakosság is előszeretettel vitte ki - általában éjjelente - a patak partjára és a mederbe mindazt, amitől szabadulni akart.13 A Szinva fogadta be a háztartási szemetet, az ürüléket, az állati tetemeket, de az is előfordult, hogy kisgyermek holttestét húzták ki a patakból, akitől az anyja ily módon próbált megszabadulni.

11 MNL BAZML IV. 1902.C 129/1878.

12 Eichinger József, a Király-malom bérlője a bérleti díj egy részének elengedését kérte, és azt, hogy a bérlet alól mentség fel. A malom vízhiány miatti keresetképtelenségére hivatkozott, ami elsősorban... a diósgyőri vasgyárnak, másrészt az uszoda és a korcsolyapálya, Zürich János serfőzőmester jégkészítő gödre, valamint a kerttulajdonosok vízfogyasztásának köszönhető, akik valamennyien a malomárok vizét használják, holott annak kialakításához és fenntartásához nem járultak, járulnak hozzá. MNL BAZML IV.1902.C 27/1878.

13 Uo. 227/1874.