Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Ordasi Ágnes: Térfoglalás. A fiumei(?) Delta megszerzésének stratégiái
Ordasi Ágnes: Térfoglalás 57 megfelelő típusú források hiányában az egyéni, megélt határtapasztalat szintje egyelőre csak korlátozva közelíthető meg, más dokumentumok alapján azonban kiviláglik, hogy a konfliktusból eredő atrocitások a hétköznapi embert is érintették. Igaz, a Deltán dolgozó munkások vagy áthaladó személyek vélekedése a terület hovatartozásáról nem ismert, az egyes karhatalmi szervekkel és törvényhatósági fórumokkal történő találkozás mégis meghatározónak bizonyult. Az ilyen esetek alkalmával az illetékesek általában vagy a tettesek illetőségét vették alapul, vagy, mint Mattievich József példájából kiderül, kivételes kompromisszumos megoldások születtek. Úgy tűnik, a kereskedők inkább az áruik védelme és a közbiztonság fenntartása érdekében foglalkoztak a Deltakérdéssel, és számukra a probléma egy jól működő, hatékony karhatalmi szerv hiányaként jelent meg.57 Az egyéni ügyekkel szemben jóval ismertebbek a különböző csoportok, testületek és hivatali szervek, minisztériumok vélekedései és megoldási kísérletei, amelyek alapvetően történelmi példák állításával igyekeztek saját igazukat bizonyítani. Igaz, mindemellett a jogi és földrajzi érvelés elemei sem hiányoztak. E megállapítás különösen érvényes a fiumei elitre, amely a Deltára formált jogait egészen a 13. századtól eredeztette. A rappresentanza összefoglalóiban kiemelte, hogy Susak és Fiume közt a határt mindig a Rjecina-folyó élő vize képezte, s ezen a tényen még a folyó 1854-1855 közti új mederbe terelése sem változtatott. Sőt, mivel a szabályozás következtében a Deltával szárazföldi öszszeköttetésbe került, arra az osztrák polgári törvénykönyv 404.§-ára hivatkozva növendék címén is igényt tartott.58 A fiumei mérvadó körök úgy gondolták, mivel a Delta csak fiumei területen át közelíthető meg, Trsat-Susak59 hatósági jogait kizárólag Fiume városának beleegyezésével gyakorolhatja a területen.60 A városi képviselőtestület véleményét elsősorban Giovanni Kobler 1896-ban keletkezett háromkötetes munkájára,61 majd a későbbiek folyamán az állítólag Michele Maylender egykori podestá által elrendelt vizsgálódásokra alapozta.62 Noha a magyar minisztériumok általában egyetértettek abban, hogy a Delta megszerzése igen kívánatos lenne, a fiumeiek álláspontját mégsem fogadták el. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a miniszterelnökség a horvátokkal való konfliktusos viszony mérséklésére törekedett, Perczel Dezső belügy57 DAR JU 5. Ált. ir. 6226/1910. 58 Uo. 8.eln/1881. ad 8./1881.pres. N. 1670. 377. d. 59 Trsat (Tersatto) Fiume központjától 2 km-re északkeletre fekvő terület, Susak település (később város) része. 60 DAR JU 5. Ált. ir. 8.eln/l881. 377. d. 61 Kobler 1896. 62 MNL OL K 26. 873. cs. 1910. XXVII. t. 290/1906. 290. a. sz. XXXV. t. 129569/1905.1.
