Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel. Pest-Buda a 19. század közepén
42 Tanulmányok ritkák és rövidek a kortársak egodokumentumaiban, feltehetően épp azért, mert ezek az élmények evidensnek tűntek a városlakók számára. Következésképp, a 19. századi városok percepciójára vonatkozó írott, nem fiktív források száma is limitált - legalábbis ami az ezidáig feltárt és publikált forrásokat illeti.49 Különösen igaz ez a gyermekek által írt forrásokra. A Szendrey Júlia fiai által írt szövegeknek tehát azért is van speciális forrásértékük, mert egy olyan területre, a 19. századi város percepciójába nyújtanak betekintést, amelynek gyermeki nézőpontú megközelítésére csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésünkre más forrásszövegek. A testvérek kéziratos, családi használatra készült folyóiratában Pest-Buda reprezentációi változatos formákban jelentek meg. Három fő típusba lehet sorolni őket. Az elsőt a domináns városelemekre (például a Duna-partra, a Lánchidra és más, prominens épületekre) vonatkozó reflexiók alkották. Ez Pest- Buda általánosan elterjedt ábrázolási módjának számított ebben a korszakban, függetlenül attól, hogy milyen nemű vagy korú volt az adott forrás szerzője. A fentebbi városelemek meghatározták mind a vizuális, mind az írott városreprezentációkat. A második típus olyan reflexiókból, megjegyzésekből állt, amelyek a specifikusan városi gyakorlatokat érintették. Ide tartoztak az utcai gyalogosforgalmat, valamint a városi élet jellegzetes látványosságait (az omnibuszokat, kirakatokat, kávéházakat) figyelő kommentárok, amelyek a gyermekek mindent érzékelő, ,.flâneur szemeiről” tanúskodtak. A harmadik kategóriába soroltam a városról alkotott utópisztikus víziókat, amelyekre a korabeli nyomtatott sajtó retorikája és a szerzők életkora, gyermeki mivolta egyaránt hatást gyakorolt. Az egyre inkább fejlődő Pest-Budában megtapasztalt személyes élmények és (a sajtó által is befolyásolt) gyermeki képzelet keveredése tekinthető a két fiú írásaiban kirajzolódó városreprezentáció legfőbb jellegzetességének, amely különleges bepillantást ad a 19. századi város percepciójának kérdéseibe egy teljesen új, idáig alig kutatott perspektíván: a gyermekek nézőpontján keresztül. 49 A ritka példák közé tartozik Csorba Géza és Táncsics Eszter 1873-1876 között vezetett naplója, amelyet Gyáni Gábor több szempontból is elemzett: Gyáni 1998.
