Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel. Pest-Buda a 19. század közepén
Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel 35 tizede Pest-Buda építészete szempontjából annyira jelentős volt, hogy csak az 1860-as évektől kibontakozó eklektika tudta mennyiségben felülmúlni.28 A korabeli várost ábrázoló festményeken, a vedutákon is rendkívül domináns városelemként jelent meg a Lánchíd, ahogyan a későbbi évtizedek fotóin is. A városlakók tudatában egodokumentumaik tanúsága szerint is meghatározó szerepet töltött be. Kánya Emília önéletírásában gyermekkorának fontos élményeként jelent meg mind a Lánchíd alapkőletételének másnapján a helyszínen tett látogatás, mind a híd tervezése miatt Pestre érkező külföldi szakemberekkel való találkozás. Mivel az 1840-es években még jóval kevesebb jelentős városelem állt, mint a 19. század második felében, a Lánchíd még inkább mérföldkövet (landmark) jelenthetett a városlakók mentális térképén. A tízéves Horvát Árpád szövege a hidat fontos útvonalként (path) azonosította. Kevin Lynch elméletében az ilyen típusú útvonalak, pályák a városkép uralkodó elemeiként központi szerepet töltenek be. Definíciója szerint az utak jelentős közlekedési csatornák, amelyeken keresztül a megfigyelő szokásszerűen, alkalmanként vagy potenciálisan közlekedik, tehát a városlakó legalapvetőbb tájékozódási pontként ezeket követi.29 Ugyanakkor Lynch azt is kiemelte, hogy az ilyen utak jelentőségét a lokáció is képes növelni, például a város különlegesen attraktív pontjainak közelsége vagy az útvonal saját vizuális vonzereje. Emiatt a Lánchíd mérföldkőnek, iránypontnak (landmark) is felfogható, melynek legfontosabb fizikai jellemzője az egyedisége. Az 1860-as évek közepén ez a híd továbbra is egyedülállóan jelentős volt Pest-Buda városképében. A Duna erős választóvonalat, határt képezett, két részre osztotta a várost. Lynch elméletében a határvonalak (edges) két különböző típusú területet választanak el,30 ugyanakkor nemcsak elválasztanak, hanem össze is kötnek, a kontinuitást biztosítják.31 A forrásszövegben Horváth Árpád és nevelője elhagyta a budai oldalt, átkelt a hídon és megérkezett Pestre, majd rákokat nézett a folyóparton. Az utóbbi megjegyzés kiemelte Pest-Buda ekkori speciális pozícióját, amelyet egy nagyütemű változással jellemezhető folyamat kezdetén ábrázolt. A Duna-part szabályozása és a rakpart kiépítése éppen 1865-ben kezdődött Reitter Ferenc mérnök irányítása alatt. Összehasonlítva az 1830-as éveket jellemző állapotokkal, amelyeket Széchenyi Buda-pesti por és sár című művével 28 Seenger Ervin a Pest-Budát ábrázoló vedutákról összeállított egy katalógust, amelynek bevezetője a Budapesti Történeti Múzeum honlapján érhető el: http://www.btmfk.iif.hu/ seenger.php?inx=l - Utolsó letöltés: 2018. április 5. 29 Lynch 1960. 47. p. 30 Uo. 62. p. 31 Majzik 2007. 11. p.
